Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. június
Június 16-17 Június 16., szerda Az árvíz- és belvízhelyzet normalizálódását követően a KÖDUKÖVIZIG ismét növelte a vízeresztés intenzitását a Balatonból. 22:00 A NYUDUKÖVIZIG a Rába áradó vízállására tekintettel a 06.03. Szentgotthárdi árvízvédelmi szakaszra elrendelte az I. fokú árvízvédelmi készültséget. 23:00 A Rába a szentgotthárdi vízmércén tetőzött 232 cm-es vízállással (I. fok: 270 cm). A készültséget június 17-én 6:00 órakor megszüntették. Június 17., csütörtök 8:00 A DDKÖVIZIG a 05.01. Drávamenti belvízvédelmi szakaszán június 30. 8:00 óráig I-III. fokú készültségben belvízvédekezést végzett. 10:00 A NYUDUKÖVIZIG a Rába áradó vízállására tekintettel a 06.02. Körmendi ár- vízvédelmi szakaszra elrendelte az I. fokú ár- vízvédelmi készültséget. 12:00 A Rába a körmendi vízmércén tetőzött 303 cm-es vízállással (I. fok: 300 cm). A készültséget június 18-án 6:00 órakor megszüntették. A belvízzel elöntött terület 154 ezer ha-ra emelkedett; 12 KÖVIZIG 69 belvízvédelmi szakaszán volt készültség. 150 szivattyúlep naponta 15,7 millió m3 vizet emlelt át a befogadókba. A Tisza árhulláma 820 cm-es vízállással tetőzött Tiszaugnál (LNV: 946 cm). 18:00 A Tiszán a tiszaroffi-tározó zárása és a csökkenő vízszintek hatására a rendkívüli ár- vízvédelmi fokozatot megszüntették a KÖTIKÖVIZIG területén, a 10.03., 10.04, 10.07. és 10.11. árvízvédelmi szakaszokon. A 2006. és 2010. évi I. félévi belvízelöntések összehasonlítása ■ 2006 ■ 2010 A fenti grafikon a 2006. és 2010. évi I. félévi belvízelöntések idősorait hasonlítja össze. 2010-et megelőzően legutóbb 2006-ban alakult ki országosan jelentős belvízelöntés, amelynek fő hulláma a február-áprilisi időszakra esett. A belvíz döntően hóolvadásből, kisebb részben esőcsapadékból származott. A maximális elöntés ekkor 244 ezer hektár volt. 2010.1. félévében kialakultak közül a május-júniusi belvízhullám volt a legjelentősebb, amelynél az elöntés maximális értéke 224 ezer hektárt tett ki. A belvízkárok rendkívül nagyok voltak, tekintettel arra, hogy a tenyészidőszaki belvíz jelentős területű vetést és szántót érintett. Az átázott talaj, a magas talajvízszint megteremtette a feltételeit annak, hogy az őszi-téli csapadékok országszerte tartós belvízhelyzetet okozzanak. A Duna-medence csapadéktérképe Országos Vízjelző Szolgálat 2010. június 17-én 07 órát megelőző 96 órában lehullott csapadék, mm-ben Forrásadatok: OMSZ
