Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. június
2 900 2 800 2 700 2 600 2 500 2 400 2 300 2 200 2 100 2 000 .1 900 .1 800 .1 700 1 600 .1 500 1 400 1 300 1 200 1 100 100 150 200 250 300 350 400 450 A Duna vízgyűjtőjének felépítése a Száva torkolata feletti szakaszon 500 550 2 ezer km Danubius kút Budapesten 1869-ben - vélhetően a Kálvin tér épületeinek nagy részét tervező Ybl Miklós sugalmazására — az újonnan nyílt Pesti Első Hazai Takarékpénztár Kálvin téri fiókjának megnyitásakor Steiger Gyula vezérigazgató egy diszkót létesítését indítványozta. Állítólag így kívánta megelőzni Pest városának azt a kezdeményezését, hogy ezen a téren állítsák fel a város első nyilvános illemhelyét, úgy gondolván, hogy a forgalmas vizelde kellemetlen szomszédság lenne bankja számára. Miután azonban Pest eléggé szűkében volt a poros utcákat-tereket jótékonyan hűsítő díszkutak- nak, örömmel fogadták a bank ajánlatát. (A kút ugyan csak 1883 októberében készült el, szépségén és méltóságán ez a tény mit sem változtatott.) A szoborcsoporton a Dunát megszemélyesítő Danubius isten a főalak; őt veszik körbe a félmeztelen női alakokkal megszemélyesített Tisza, Dráva és Száva. Danubius jobb karjával egy evezőlapátra támaszkodik, bal kezében kagylót tart, jobb lábát egy delfinen pihenteti. A kút oszlopának törzsét — szintén domborműként ábrázolt - delfinek, kagylók és csigák ékesítik. A díszkút az 1944-45-ös háborús események során súlyosan megsérült. 1955-59 között újraalkották és a mai Erzsébet téren állították fel. A Duna „száraz” adatai A Duna - vízgyűjtőterületének nagyságát és teljes hosszát tekintve - a Volga után - Európa második legnagyobb folyója. A 2 860 km-es folyóhossz egyébként a világranglista 21. helyéhez elegendő. A Duna a németországi Fekete-erdőtől indulva a Fekete-tengerbe torkolva összesen kilenc országon folyik és hömpölyög keresztül. 800 000 km2- nyi vízgyűjtőjén 19 állam kb. 82 millió lakosa él, tehát a kontinensen élők több mint 12%-a közvetlenül érintett a folyó ügyeiben. Ha a térképen végigszaladunk a Duna vízgyűjtőjén, a 19 államból mindössze Magyarországot találjuk teljes területével rajta (93 ezer km2), de Ausztria, Szlovákia és Románia 97%-os területi részaránya is igen magas. Rajtuk kívül még Németország, Csehország, Szlovénia, Horvátország Bosznia és Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Bulgária, Moldávia, valamint Ukrajna területi részesedése jelentős. A további öt országot (Svájc, Olaszország, Lengyelország, Albánia és Macedónia) már csak a hidrológiai precizitás miatt kell említeni, hiszen az ezen országok területére eső csapadéknak — némi túlzással — már csak cseppjei jutnak el a Dunába. E sok nép és nemzet, vallás és kultúra összekapcsolása a folyót egyedülállóvá teszi a világon. A folyót egy másik egyéni vonása is sajátossá teszi Európában. Szimbolikus jelentősége van annak, hogy a nagy európai folyók közül — változatos úton, nagy távolságot bejárva — egyedül a Duna tart Nyugat felől Keletre. A folyó a Duna- Majna-Rajna csatorna megnyitását követően a Fekete-tengert és az Északi-tengert összekötő, mintegy 3500 kilométeres transzkontinentális víziútrendszer keleti gerincévé vált. Nem mindegy tehát, hogy a kereskedelmi hajóforgalomnak milyen akadályokkal kell megküzdenie az adott folyószakaszokon akkor, amikor a nemzetközi áruforgalomnak a jövőben egyre jelentősebb része vízi úton fog rendeltetési helyére eljutni. A nagyobb városok a 417 km-es magyar Duna-szakaszon: Győr, Komárom, Esztergom, Budapest, Dunaújváros, Baja, Mohács. Több mint 2,5 millió ember él az országban a folyó közvetlen közelében, ez a teljes magyar lakosság közel egynegyede. Ez is érthetővé teszi, hogy a folyó e szakaszának 90%-a szabályozott, hiszen az itt megtestesülő nemzeti értékeket nem lehet kitenni az időszakosan jelentkező dunai árvizek pusztításainak.
