Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. június
Boldva A Bódva bal partján fekvő település és környéke már az őskorban lakott volt, területén neolit, bronz- és vaskori telepeket is feltártak. A honfoglaló magyarság is megtelepedett itt, de írásos források csak 1249-ben említik „Buldua” néven, pedig 1175 és 1180 között bencés apátsági templom épült Boldván. A később református templommá átalakított bencés apátságban írhatták 1200 körül az első összefüggő magyar nyelvemlékünket, a Halotti Beszédet, amelyet a Pray-kódexben találták meg. A török időkben Boldva nem tartozott a török hódoltság területéhez, de adót kellett fizetnie a törököknek. Ezt megsínylette a település, és kezdett elnéptelenedni. 1578-ban a falu lakossága a reformáció hívévé szegődik, ekkor alakítják át a templomot az új rítusnak megfelelően. Bethlen Gábor idején a császári csapatok felgyújtották, s egészen a 17. század utolsó évtizedéig lakadan volt. Ekkor birtokosa evangélikus szlovákokkal telepítette be, akik utóbb elmagyarosodva áttértek a református hitre. 1711-ben Boldva lakói gyarapodtak Perecsütő-Abod azon lakosaival, akik az ez évben pusztító pestistől még megmaradtak, s falujukat pusztán hagyva ideköltöztek. Ennek az elpusztult községnek az emlékét az Abod-szőlők és Abod-völgy elnevezések őrzik. A klasszicista stílusú műemlék jellegű r. kát. templom 1838-ban épült. Az első világháborút követően a Tanácsköztársaságnak a cseh légionáriusokkal folytatott honvédő harcai a települést sem kímélik meg. Ugyancsak szomorú veszteséget mért Boldvára 1944-ben a zsidó lakosok elhurcolása és meggyilkolása, valamint a háborúban elesett és fogságban meghalt boldvaiak magas száma. 1923-ban a község vízimalma áramot is kezd szolgáltatni, így villanylámpa gyúlhat helyben is, a szomszéd településeken is. Az egész községet 1951-ben kötötték be az országos villanyhálózatba. Boldvának napjainkban közel 2400 lakosa van. Hajózsilip Vízlépcsők kétirányú áthajózására szolgáló műtárgy. Egy vagy több hajó befogadására alkalmas zsilipkamraból, és azt a két végén zsilipkapukkal lezáró zsilipfőkbői áll. Töltő- és ürítőberendezések működtetésével a zsilipkamra a magasabb vízszint felöl tölthető, az alacsonyabb felé üríthető. A vízijárműveknek a hajózsilipen való áthaladása az átzsilipelés. Vízmérce Készültségi fok. (cm) LNV (cm) Előrejelzett ill. bekövetkezett tetőzés Vízállás (cm) Elért fokozat 06.04. 06:00 06.05. 06:00 +24 Ó alatt I. fok II. fok III. fok Időpontja IPOLY Ipolytarnóc — —409 í 425 432 7 LNV + Nógrádszakál 330 350 370 371 Or 391 cm 06.04.10:00-20:00 387 384-3 LNV + Balassagyarmat 300 350 400 446 * 461 474 13 LNV + Ipolytölgyes 420 470 520 563 * 548 569 21 LNV + TAKTA T aktaföldvár 200 250 300 342 t 385 405 20 LNV + Kesznyéten-külsö 300 370 450 656 t 538 593 55 III. SAJÓ Sajópüspöki 200 250 300 400 * 414-420 cm 06.05.06:00-12:00 377 415 38 III. Sajószentpéter 250 300 350 402 * 410±10 cm 06.05.16:00-22:00 384 403 19 LNV + Felsőzsolca 300 350 400 512 * 490±20 cm 06.06.18h-07. 07h 439 452 13 III. HERNÁD Hidasnémeti 200 250 300 434 i 500±20 cm 06.05.18:00-24:00 464 455-9 LNV + Gibárt 300 350 400 505 550±20 cm 06.06.12:00-18:00 542 520-22 LNV + Gesztely 250 300 350 474 * 520+20cm 06.07.00:00-12:00 476 509 33 LNV + BÓDVA Hídvégardó — —305 t Tetözés közelében 333 333 0 LNV + Szendrő ... —291 * 324 cm 06.05.06:00 307 324 17 LNV + ZAGYVA Hatvan-alsó 310 350 400 473 Í 465 cm.06.03.00:00-05:00 419 420 1 III. Szentlőrinckáta 220 270 320 359 356 cm 06.03.05:00-11:00 337 332-5 III. Jásztelek 350 450 500 650 4 613 cm 06.03.02:00 596 573-23 III. |TÁRNÁ _____ T árnáméra 250 300 350 500 * 423 cm 06.02 22:00-03 02:00 355 333-22 II. II. Tarnaörs 350 400 450 564 4 502 cm 06.02 22:00-03 00:00 428 414-14 KAPOS WM, Kurd I 260 | 300 | 350 | 459 | rf> | 441 | 448 | 7 | 2010-ben is munkát adott a Komárom-Szőny közötti vasúti pálya menti védekezés
