Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. június
Június 1 A Duna-medence csapadéktérképe 4:00 A Tisza árhullámának tetőzése 873 cm-es vízállással Kiskörénél megkezdődött (III. fok: 800 cm, LNV: 1030 cm). A tetőzés 32 órán keresztül tartott. Junius 1., kedd A Tisza árhullámképe Kiskörénél 6:00 Az ÉKÖVIZIG működési területén, 24 kisvízfolyás által érintett 41 településre helyi vízkárelhárítási készültséget rendelt el az igazgatóság. 7:00 A DDKÖVIZIG a 05.02. Kölked-bédai belvízvédelmi szakaszán július 14. 8:00 óráig belvízvédekezést végzett (I-II. fok). 7:00 A DDKÖVIZIG a 05.03. Balatonlelle belvízvédelmi szakaszán június 8. 18:00 óráig belvízvédekezést végzett (I-II. fok). 7:00 A DDKÖVIZIG júniusl5. 8:00 óráig helyi vízkárelhárítási feladatokat látott el. A Tisza folyó Tiszabecstől Dombrádig az elmúlt időszakban lehullott csapadék miatt megindult árhullám hatására árad, alatta Szolnokig még apad. A tetőzés Szolnok térségében van, alatta a déli országhatárig szintén áradó a tendencia. 2010. június 1-én 07 órát megelőző 24 órában lehullott csapadék, mm-ben Országos Vízjelző Szolgálat Árvédelmi nyilvántartási tervek 1900-ból Ahogy az árvizek elleni védekezés műszaki feltételeit illetően az évtizedek során egyre több tapasztalat halmozódott fel az állami és társulati vízügyi szolgálat szakembereinek körében — úgy a védekezés szervezeti és jogi feltételrendszerének is illeszkednie kellett a társadalom igényeihez. A tervszerűség és rendezettség módszertani alapjait jelentették azok a miniszteri intézkedések, amelyek megszabták, milyen nyilvántartásokat kell vezetniük a védekezések első vonalában küzdő (és küszködő) társulatoknak. Darányi Ignác földmívelésügyi miniszter 1900. január 12-én kiadott rendelkezése az árvédelmi készültség nyilvántartása érdekében a következők elkészítését és hivatalos helyekre való megküldését írta elő: • egy l:75000-es katonai térképen a társulati védvonalak, belvízcsatornák, kereszt- és körtöltések, a hullámtéri nyárigátak, vasút- és telefonvonalak, szivattyútelepek, zsilipek, átereszek, vízmércék, gátőrjárások, gátőrházak, a korábban előfordult töltésszakadások stb. feltüntetését; • a társulatnál szokásos gátvédelmi eljárások leírását úgy, hogy azok a gátőrök kiképzésénél is felhasználhatók legyenek; • a kitört árvizek lokalizálására és levezetésére szolgáló tanulmányikat és adatokat; • a társulati alapszabályok mellett az árvédelmi és zsilipkezelési szabályzatokat; • a töltésszakadások esetén felmerülő intézkedésekre vonatkozó útmutatást. • a kitört árvizek lokalizálására és levezetésére szolgáló tanulmányokat és adatokat; • a társulati alapszabályok mellett az árvédelmi és zsilipkezelési szabályzatokat; • a töltésszakadások esetén felmerülő intézkedésekre vonatkozó útmutatást. A miniszter azt is előírta, hogy mindezen szabályzat és eljárási mód kinyomtatása előtt ezek kéz- irati példányait be kell küldeni a Kvassay Jenő által vezetett Országos Vízépítési Igazgatósághoz (OVI), hogy az ottani szakemberek azokat véleményezhessék, s csak a vélemények által helyesbített anyagokat lehet kinyomtatni és szétküldeni. A szétküldési lista szerint két-két példányt kapott a minisztérium és az OVI, további példányok jártak hivatalból a vízépítési kerületi felügyelőnek, a miniszteri biztosnak, a társulati főmérnöknek és a szakaszmérnököknek, valamint mindazoknak az állami mérnököknek, akiknek kiküldését a társulat kéri a minisztertől. (A 6 hivatali példány elkészítésének költségeit, ha a társulat azt kérte, akkor az OVI megtérítette a társulatnak.) Ezzel azonban még nem ért véget a szakmai adminisztráció, mert a fenti anyagokat évenként időszerűsíteni kellett és ugyancsak az OVI-val jóváhagyatni. Öt évenként pedig a teljes dokumentációt újra átvizsgálni rendelte a miniszter.
