Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. május
Jászdózsa Az Alföld északi részén, a Tárná mindkét partján fekvő falu eredetileg feltehetően nem jász „szállás” volt, de az idők során és a török hódoltság alatt beleolvadt egy Négyszállás nevű jász település, amelynek régészeti nyomait az 1980-as években a „herényi föld” nevű határrészen tárták fel. Első írásos nyoma — „Dósa” néven — 1433-ból származik. A terület a Tárná, az Ágói-patak, a Szarvágy-patak és más vízfolyások által szétszabdalt, erdős, mocsaras, időnként elöntött vidék volt. Későbbiekben a folyószabályozással, lecsapolásokkal az egész környéket mezőgazdasági művelésbe vették. Belvizes években azonban megmutatja a víz, hogy merre folyt régen a Tárná, hol voltak folyások és pangó vizek. A közel 2500 fős település és annak határa egykor az Alsó-Tarnavölgyi Vízitársulat érdekeltségébe tartozott. A falunak két jellegzetes építészeti emléke van: a 18. században emelt késő barokk katolikus templom, és az 1811-13-ban épült, ötnyílású Tarna-híd. A község főterén álló artézi kutat 1902-ben közadakozásból építették. Vízhozama ezt követően a helyi vízhálózatot táplálja, jó minősége révén a környező településekről is sokan használják. Bódva, Szendrő j||9IHÍ Nincs könnyű dolguk a vízmércék észlelőinek... Árvízi hossz-szelvény Arvízszintek ábrázolása a vízfolyás hosszát mutató (folyókilométer) értékek függvényében. Az ábrázolt vízszintek — egyebek mellett - egy árvíz adott időpontjának, árvízi tetőzéseinek, az addigi legmagasabb vízállásoknak vagy azonos előfordulási valószínűségű vízállásoknak értékeit szemléltethetik. Gátszakadás a Koppány-menti Pacsmagi halastavon. Ideiglenes „halrács” kialakítása. 2010. május 22. 13:00 A Tárná Jászdózsánál - 2010. május 23. mi-vm
