Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)

2010. január

A Duna-völgyi ártéri öblözetek térképe

A Duna-völgyben összesen 52 ártéri öblözet található, 5587 km2 területtel, 235 védett településsel

A Duna-völgyben összesen 52 ártéri öblözet található, 5 587 km2 területtel, 235 védett településsel

Az ártéri öblözet

Védett

települések

száma

jele

elnevezése

területe (km2)

1.01

Szigetközi

305

28

1.04

Mosoni-DunaRábca-közi

122

11

1.05

Rábcaközi

1 040

41

1.10

Kemenesaljái

104

11

1.25

Duna-Sió közi

196

6

1.31

Sárközi

250

9

1.35

Ormánsági

187

20

1.49

Budapest-bajai

2 287

40

1.51

Margitta-szigeti

275

7

Ártér, ártéri öblözet

Az ártér egy folyó árvizei által védművek kiépítése nélkül elönthető terület. Az ártér árvízvédelmi művekkel (töltésekkel) védett része a mentesített ártér.i vagy hullámtér, nem védett része a nyílt ártér. A mentesített ártéren belül megkülönböztethető a töltések megépítése előtt is elborított ősi vagy mélyártér, és a töltésezés okozta árvízszint-emelkedés miatt árterületté vált magas ártér.

Az ártéri öblödet a folyó árterének természetes vagy mesterséges elhatárolásokkal elkülönülő részvízgyűjtője, amelyet az öblözeti szakaszon a mederből kilépő árvizek (védművek nélkül, vagy azok tönkremenetele esetén) elönthetnek.

A magyarországi folyók árterülete 148 ártéri öblözetre tagozódik, amelyekből 52 a Duna, 96 pedig a Tisza völgyében fekszik. A Duna-völgyi ártéri öblözetek területe 5587 km2, a Tisza-völgyieké pedig 15 641 km2.

Ártérfejlesztés

Az ártérhatárok és az árvízmentesítésben való érdekeltség meghatározása műszaki-gazdaságossági alapon. Az ártérfejlesztést az ármentesítő társulatok 1948. évi államosítása előtt az árvízmentesítés hasznában részesülő, érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezhető területek és tulajdonosok körének bővítése céljából végezték.

Ártérfejlesztési járulék

Az árvízmentesítés jóvoltából rendszeres termelési többlet-haszonra szert tevő ártéri tulajdonosok által fizetett, adóként beszedett hozzájárulás az árvízvédelmi művek fenntartáshoz és a védekezés költségeihez. Eredeti formájában 1948-ig állt fenn.

Árhullám

Természetes vízfolyások meghatározott kereszt- szelvényében a vízállások (vagy vízhozamok) völgyelést követő emelkedésének, tetőzésének, majd ez utáni újabb völgyelésig tartó süllyedésének az együttese.