Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. május
Május 19. Május 19., szerda Edelény térségében a Bódva mentén homokzsákokból épült töltésmagasítás illetve bordás megtámasztás. A KDVKÖVIZIG II. fokú belvízvédelmi készültséget rendelt el és tartott fenn július 2- ig a 02.02. Eszak-Duna-völgyi belvízvédelmi szakaszon. Az ÉDUKÖVIZIG I. fokú belvízvédelmi készültséget rendelt el és tartott fenn május 26- ig a 01.11. belvízvédelmi szakaszon. A belvízzel borított maximális terület május 19-én 858 ha volt, a belvízvédekezés költsége: 11 millió Ft A megáradt Eger-patak Almáméi Szivárgás, csurgás A szivárgás talajszemcsék közötti lassú, legtöbbször lamináris vízmozgás. A csurgás az árvízvédelmi töltés rézsűjén vagy talpának közelében jelentkező, koncentrált vízkifolyás, heves szivárgás. A mentett oldal töltésközeli fedőrétegének megemelése és áttörése alakjában jelentkező talpjárati csurgás összetéveszthető a buzgárral. A megáradt folyó és a talpcsurgás vizének hőmérséklet-azonossága valószínűsíthet csurgást, eltérése pedig buzgárt. Gesztely A Harangod területén, a Hernád bal partján fekvő település környéke már az őskorban is lakott volt. A falut 1219-ben említik először, „Gesztel” néven, az egri káptalan birtokaként. A mohácsi csata után a törökök kifosztották. Később a tokaji uradalom része lett. 1585-ben már mezőváros. A 17. században a terület urai a Rákócziak voltak, akik hajdúkat telepítettek a faluba. A gesztelyiek részt vettek a Rákóczi szabadságharcban is. Nem egészen másfél évszázad múlva újra harci cselekményektől volt hangos a környék, 1849 júliusának végén a honvédcsapatok egyik utolsó győzelmüket aratták a cári orosz csapatok felett. Mindkét világháború szomorú emberveszteséget jelentett Gesztely számára. A hősi halált haltak és elhunytak emlékét a katolikus és a református templomok bejárata fölött márványtábla, valamint a községháza előtti obeliszk őrzi. A település építészeti örökségéhez a már említett két templomon kívül az 1800-ban, paraszt barokk stílusban épült Puky-kúria is hozzátartozik. A település mellett elfolyó Hernád szabályozása az 1910-es években vette kezdetét, Gesztely védelmét terelő- és körgátakkal biztosították. Eger-patak A Vajda-kútnál, mintegy 360 méteres tengerszint feletti magasságban eredő kis patakocska délkeleti irányban 68 kilométert tesz meg a Tiszáig, amelynek jobb oldali mellékfolyója, a térség vízrajzának meghatározó alkotóeleme. A patak az Eger- Laskó-Csincse vízrendszer egyik legjelentősebb tagja. Vízgyűjtő területe 892 km2. A 20. században és már a korábbi évszázadok során is a vízfolyás fölsőbb szakaszain vízimalmok sorát építették ki, ami megváltoztatta a folyó természetes vízjárását, és gyakorlatilag megszüntette a hordalék hegységbeli utánpótlását. Az Eger-patak három városon és tizenhárom községen halad át útja során; vízgyűjtő területe összesen öt várost és negyven községet érint két megyében, illetve négy járásban. Több jelentős település is emelkedik a partjain, köztük Heves megye székhelye, Eger, valamint a szintén városi rangot kapott és azóta is kistérségi központként működő Bélapátfalva. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak. A FETIKÖVIZIG munkatársai a bódvai védvonalon
