Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)

2010. május

Május 19. Május 19., szerda A Vadász-patak jobb és bal parti vissza- töltésezésén (Ocsanálos községnél) homok­zsákból nyúlgátat építettek. Folytatódott a töltés- magasítás, valamint a vonalvilágítás kiépítése. A Bársonyos-csatorna medrében megjelenő buzgárokat ellennyomó medence megépí­tésével bevédték. A KDVKÖVIZIG és a KÖTIKÖVIZIG több helyen árvízvédelmi beavatkozásokat végzett a Zagyván. Az EKÖVIZIG árvízvédelmi beavatkozá­sokat végzett a Tárnán és mellékvizein. A Taktán 119 fm hosszban töltésmeghágás ellen nyúlgát építésével védekeztek. Az elmúlt 24 órában már kevesebb, 10 mm alat­ti csapadék érte síkvidéki területeinket, de az összefolyások miatt a belvízzel elöntött területek nagysága nagy mértékben nőtt. Jelenleg 139000 ha van víz alatt (ebből 68000 ha vetés és szántó). A mérséklődött csapadéktevékenység hatására az Ipoly folyó mentén megkezdődött az apadás, mely a felső szakaszon intenzív, az alsó szakas­zon mérsékelt ütemben folyik. A vízállás 05.19- án hajnalra a III. fokú készültség szintje alá csökkent, II. fokúra mérsékelték a készültséget. A Zagyván a csapadék utánpódás hiányában a folyó apadása a felső szakaszon inten­zívebben, az alsó szakaszon mérsékeltebb ütemben folytatódott. A Zagyva mellékvíz­folyásainak medertelítettsége 60-80 %-ra csökkent. A felső, Apci és Lőrinci gátőrjárá­sokban a készültséget I. fokúra mérséklődött, az alsó szakaszokon továbbra is III. fokú készültség volt érvényben. Beszédes József: Gyakorlati műtani értekezés Zemplén megye folyóiról... - 1842. Beszédes József, a jeles reformkori mérnök a Tisza Kerecsen-Komoró közti szakaszának átvágásától várta a folyó árvízi szintjének oly mértékű csökkenését, hogy azzal összefüggésben a Bodrog árvízi sza­bályozását is meglehessen oldani. A Zemplén vármegyei birtokosok vízszabályozó társulatba tömörülé­sétől remélte, hogy tervének támaszai és nem mellékesen a munkák finanszírozói lesznek. Az alábbi rö­vid idézet abból a kinyomtatott programból származik, amely a munka műszaki alapvetését képezte: „... Vizeire nézve legárvább és legelhanyagoltabb része hazánknak Pesttől alá a' tiszai vagyis alsó magyarország. Itt szjvilletődve lát az értelmes hazafi, egy különben szerencsés helyzetű, és szelíd esetű első rangú folyamot, melly má­sodrangú hasznos tizenhat foly ónak: Maros, a három Körös, Berettyó, Kraszpa, Szamos, Túr, Borsova, Latorcza, Ung, Laborcz Ondóvá, Tapoly, Hernád és Sajónak, 's más több patakoknak elfogadója (recipiens) lévén, még is nem hogy bő áldást árasztana térés vidékére; hanem jelen állásában terhes átokká vált, évenként árvésszel sújtván lap környéke' millió lakóit, a' földbirtokot is szabadon rabolja, mi okból? Mivel évezredek óta gyáván hagytuk ron­gált.atni ember, más állat, és az elem által a' folyam ágyát, de azon ki— és mit— sem segített mai napig. ’S így itt alább sülyedtünk a' folyó rendezet'gazdasági első fokozatán is (stadium), melly a! folyónak csak kártékonyságát kí­vánja megszűntetni, holott a'folyó Isten ajándéka, ésjövedelmezni tartozik rendeltetése szerint— ha ezt értjük — mes­terséges öntözés, hajózás, fa úsztat ás, és gép-machina hajtás által — fóvedelmeztetés tehát a'folyóí rendezet' gazdasá­gi második és fő stádiuma, melly re a' vizekkeli működés törekszik... ..yi Tisza országos, a Bodrog Zemplén megyei folyó, azért az több, ez egy megyét illet, bátor és szabad hajó- Zat nyeréséért. Nyolcz nagy vízi tervem kivitelében szerzett 30 évi tapasztalásom bátorít azon fogadásra, hogy a' tekintetes és mél- tóságos Zemplén megyei birtokosföldes uras ágok' költségén nem experimentálok, mint valamelly működni kezdő, hanem bigtos úton egy nagy czjlra törekszem, mellyet bizonyosan elérendőnk, ha eyt a' birtokosfóldesurak tettleg akarják... ” Beszédes József: Gyakorlati műtani értekezés tek. Zemplén megye folyói és ezekkel kapcsolatban lévő vizek szabály^z/^rö7. Duna Földvárt Április 10-dikén, 1842-ben. Hullámverés A folyókon, csator­nákon, tavakon a szél vagy mestersé­ges beavatkozás (ha­józás) által keltett hullámoknak a par­tot vagy a töltés ré­zsűjét érő ütő, súlyo­sabb esetben rom­boló hatása. A hul­lámverés következ­ménye a szél erőssé­gével, a víz mélysé­gével és a víztükör szélességével ará­nyos elhabolás lehet. Belvízelöntések a Sárközben

Next

/
Thumbnails
Contents