Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. május
A megcsúszott rézsű 2013. évi helyreállítása a Sió-csatorna siófoki belterületi szakaszán Szendrő A Cserehát keleti részén, a Bódva völgyében található települést 1312-ben említik először „Zundreu” néven, mint Szalonnával határos falut. Jelentőségét növelte, hogy itt volt egy átkelőhely a Bódván. 1332-től egyházas hely. Szendrőn épült a 14. században Borsod-Abaúj-Zemplén megye első kővára, mely a török hódoltság idején, 1559-től végvárnak számított. Az 1544-ben mezővárosi jogot szerzett település megnövekedett jelentőségét mutatja, hogy a 16. században itt tartották Gömör, majd 1612-től Borsod vármegye közgyűléseit — igaz, csak rövid ideig. Az itteni vár sok ostromot megélt és túlélt, ám amikor a vár elveszítette stratégiai szerepét, 1707- ben II. Rákóczi Ferenc felrobbantana. Meg kell még említeni, hogy az 1577-ik évi bécsi Haditanács egy új szendrői erősség, a Német-vár építéséről rendelkezett: ezt a palánkvárat a Bódva ágai vették körül, és az ártéren kiterjedt mocsárvidék védte. Napjainkban a várromok, ill. maradványok még itt- ott láthatók, megtekinthetők. Szendrő belterületén, a tektonikus vonalak mentén melegforrások törnek a felszínre. 1690 tavaszán kelt az a levél, amelyet az itteni vár parancsnoka írt a vármegyéhez, hogy küldjenek molnárokat, akikkel a langyos vizű forrásra fürdőházat építsen. A fürdő fel is épült, azonban száz év sem telt el, és elromosodott. Az 1896-ban megépült Bódva-völgyi vasút megerősítette Szendrő szerepét a környék kereskedelmében. A II. világháború pusztítását követően az 1950-es években kezdett ismét fejlődésnek indulni a város és térsége, megélénkült a szellemi élet, kiépült a település térségi feladatokat ellátó intézményhálózata. 1973-74-ben megvalósult a vezetékes ivóvízellátás. 1996-ban a Magyar Köztársaság Elnöke újra várossá nyilvám'totta Szendrőt. A település építészeti örökségéhez tartozik az 1636-38 között épült egykori ferences kolostor zárdatemploma, amelyet 1741-ben kibővítve újjáépítettek. Itt kell megemlíteni a barokk Csáky-kastélyt és parkját is, amely ma a város kulturális központjának számít. A barokk Csáky-kastély Szendrőn A több mint 4200 lakost számláló Szendrő és környéke vízgazdálkodási tekintetben az Eszak-ma- gyarországi Vízügyi Igazgatóság működési területéhez tartozik. NEVEZETES ÁRVIZEINK Az 1941. évi dunai jeges árvíz a Csepel-szi- get alatt, Apostag és Dunaegyháza között a gátat öt helyen átszakította, és Kalocsáig 80 000 hektár területet öntött el.
