Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Csík András-Gauzer Balázs-Gnandt Boglárka-Hunyady Adrienn: Az Országos Vízjelző Szolgálat tevékenysége a 2013. évi júniusi dunai árvíz ideje alatt
84 Csík András, Dr. Gauzer Balázs, Gnandt Boglárka, Hunyady Adrienn 2.4. A csapadék-lefolyás összefüggés számítása, a TAPI-modul A TAPI csapadék-lefolyás modell a teljes lefolyást négy részre (felszíni, felszín közeli, felszín alatti lefolyás, valamint a konstans értékű alaplefolyás) bontva határozza meg (6. ábra). A felszíni lefolyás-beszivárgás arányát a talaj pillanatnyi állapota (esetleges fagyottsága), az adott területre jellemző fizikai talajféleség, a növényborítottság, valamit az esésviszonyok figyelembe vételével határozza meg. A felszíni lefolyás előállításához a Folytonos Lineáris Kaszkádmodellt, a másik két komponens meghatározásához pedig a Diszkrét Lineáris Kaszkádmodellt használja. A TAPI-modul eredményül az előrejelzési folyóhálózat vízfolyásainak legfelső folyószelvényeiben érvényes lefolyás (vízhozam) idősorokat adja. 2.5. Medertranszformáció a Diszkrét Lineáris Kaszkád modellel Az ÓVSZ előrejelző rendszerében jelenleg használt árhullám-transzformációs modul a Diszkrét Lineáris Kaszkád modellen (DLCM), azaz a Saint-Venant egyenletrendszer egyfajta numerikus megoldásán alapszik [Szöllősi-Nagy, 1982], A Saint-Venant egyenletrendszer pedig a Navier-Stokes egyenletrendszerből származtatható, azzal a feltevéssel, hogy a közeg horizontális méretéhez képest a vertikális kiteijedése elhanyagolható, ami egy folyó esetében könnyen belátható. A DLCM mellett számos más numerikus megoldás is létezik, azonban az ÓVSZ az egyszerű fizikai megfeleltethetőség és a gyors számíthatóság miatt választotta ezt a modellt a mederbeli vízmozgások előrejelzésére. 2.6. Duzzasztást modul Ez a modul szolgál azon folyószakaszon található vízmércék megfelelő pontosságú előrejelzéséhez, ahol vagy egy duzzasztómű felvize vagy egy másik, markánsan különböző mederteltséggel rendelkező folyó van hatással az előrejelzett folyóra. Ezeken a szakaszokon a közel bijekcióként alkalmazott vízállás-vízhozam összefüggések érvényüket vesztik, mivel a folyó szabad áramlását mesterséges vagy természetes akadály visszatartja, lelassítja.
