Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)

Csík András-Gauzer Balázs-Gnandt Boglárka-Hunyady Adrienn: Az Országos Vízjelző Szolgálat tevékenysége a 2013. évi júniusi dunai árvíz ideje alatt

Itt jegyzendő meg, hogy az Országos Vízjelző Szolgálat (ÓVSZ) nem csak egy előrejelző rendszert rendszeresen futtató szervezet, hanem egy előrejelző szolgálat, azaz az év minden napján olyan előrejelzést ad ki, amelyet minden esetben képzett szakszemélyzet ellenőriz, a munkatársak rotációs beosztási rend szerint látják el feladataikat, így a gyakorlatuk, naprakészségük folyamatosan biztosított [Szöllősi-Nagy, 2009], Ritkaságszámba megy, hogy az OVSZ-nél a napi gyakorlatban használt előrejelző és modellező rendszer saját fejlesztésű, így a rendszer bármely elemében felmerülő hiba az éppen szolgálatot ellátó munkatársak segítségével szinte azonnal elhárításra kerül.

80 Csík András, Dr. Gauzer Balázs, Gnandt Boglárka, Hunyady Adrienn

2.1. A meteorológiai, hidrológiai és egyéb információk gyűjtése, feldolgozása, ellenőrzése és archiválása

Egy tipikus alvízi országbeli vízjelző szolgálat számára a szomszédos országok közötti megállapodások képezik az alapját a határokon átnyúló információ- csere jelentős hányadának. Ezek a megállapodások tételesen szabályozzák a továbbítandó adatok körét, a továbbítás módját, gyakoriságát. Külön kiemelendő, hogy a megállapodásokon alapuló információcsere magában foglalja az adatok számonkérhetőségét, mind mennyiségi, mind minőségi kifogások esetén. Ennek jelentőségére jó példa egy árvízi szituáció, amikor a - nem ritkán hirtelen megváltozó - meteorológiai, illetve hidrológiai körülményeket leíró adatok hihetőségét kell ellenőrizni. Sokszor éppen a legkiélezettebb helyzetekben válik elérhetetlenné valamelyik adatközlő szervezet nagyközönség számára fenntartott honlapja, ahol egyébként minden probléma nélkül hozzáférhetők az árvízi védekezéshez, illetve annak az egyik legfontosabb megelőző tevékenységéhez, a hidrológiai előrejelzéshez szükséges információk. A fent említett megállapodások naprakészen tartása minden alvízi országnak elemi érdeke, az erre áldozott befektetések magától értetődően megtérülnek, mivel a befektetettnél legalább egy nagyságrenddel nagyobb károk előzhetők meg velük.

Az ÓVSZ is alapvetően a nemzetközi megállapodások, határvízi egyezmények, valamint intézményközi megállapodások révén érkező adatokra támaszkodva - melyeket kiegészít az interneten fellelhető információkkal - készíti előrejelzéseit. Az adatok beérkezésük, begyűjtésük után ellenőrzésre kerülnek. Első körben egy automatikus, formai ellenőrzésen esnek át, mely kiegészül egy durva tartalmi vizsgálattal. Ezt követi a szakszemélyzet általi ellenőrzés (táblázatos, grafikus segédletekkel). A megfelelőnek tartott adatok bekerülnek az előrejelző rendszer adattábláiba és az előrejelzett vízjárási értékekkel együtt megtörténik az archiválásuk is.