Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Szlávik Lajos: A szerkesztő előszava
Adonyig a 2006-os, majd az 1965-ös LNV-ket. Egyedi volt az is, hogy a hóolvadás szerepe az árhullám alakításában elhanyagolható volt. A Morava, a Vág, a Garam és a Dráva nem szállított érdemleges vízhozamot, nem befolyásolta a dunai árhullámot, a kisebb dunai utó-áradás is csak az apadás elnyúlását váltotta ki, vagyis egy „magányos” dunai árhullám alakult ki. A vízhozamokat tekintve is történelmi csúcsokat mértek; 15 szelvényben 168 vízhozammérést végeztek. Az árvízvédekezési feladatokat nehezítette, hogy folyamatban voltak a véd- művek fejlesztését szolgáló Duna Projekt kiviteli munkái, ezért helyenként az építés alatt lévő meggyengített-meggyengült töltéseken kellett védekezni. Egyes magaspartok szintjét az LNV-t eredményező árhullám tetőzése meghaladta, korábban védettnek tekinthető területek megvédését kellett megszervezni és végrehajtani. A védekező vízügyi szervezet súlyos létszámhiány közepette teljesítette feladatait. Számos szervezési tapasztalat született pl. az önkormányzati védekezések irányításával kapcsolatban. Az árvizek előfordulása a folyók vízjárásának természetes sajátossága. Továbbra is számolni kell az árvízszintek emelkedésével, az árhullámok levonulását jellemző hidrológia paraméterek változásával, az újabb és újabb hidromete- orológiai szélsőségek előfordulásának, a vízgyűjtő területeken végzett emberi beavatkozások hatásának és az éghajlat változásából származó következményeknek az eredőjeként. Árvizek a Duna és a Tisza völgyében voltak és lesznek is - ezekkel együtt kell élni. E kötet ennek az „együttélésnek” a módját hivatott segíteni. Reméljük, hogy a közreadott tanulmányok - a védekezési munkák történetének dokumentálása mellett - hasznos szakmai alapot jelentenek a Duna árvíz- védelmi rendszerének fejlesztéséhez, a jövőben a vízügyi szolgálatra váró védekezési munkák megszervezéséhez és végrehajtásához. A 2013. évi dunai árvíz mérföldkövet jelentett a magyar árvízvédelem történetében, új folyamatokat indított el a nagyvízi mederkezelésben, az önkormányzati védekezések megszervezésében, illetve a mértékadó árvízszint meghatározásában egyaránt. A megelőző intézkedések és a felkészülés elősegítették a védekezési feladatok végrehajtását. Mindezek lehetővé tették, hogy a - minden eddig előfordult vízszintet meghaladó - dunai árhullám elleni védekezés sikeres legyen. A rendkívüli dunai árhullám ellen példaértékű nemzeti összefogás jött létre, amelyben a kormányzati, a vízügyi, a rendvédelmi szervek, a védelmi igazgatás rendszere, az állampolgárok és a civil szervezetek együtt küzdöttek, együtt védekeztek. Dr. Szlúvik Lajos
