Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Szlávik Lajos: A 2013. évi dunai árhullám hidrológiai sajátosságai
66 3. A dunai árhullám tetőző vízszintjei Dr. Szlávik Lajos A júniusi árhullám levonulása során Magyarország összes dunai vízrajzi törzsállomásán mért tetőző vízállás - Mohács kivételével - felülmúlta a megelőző időszak addig mért legmagasabb vízállásait, vagyis mindenhol új legnagyobb vízszintek (LNV-k) alakultak ki. A különböző vízmércéken az addigi LNV-t 13-44 cm-rel meghaladó vízszintek - az áradás és apadás korábban jellemző üteme mellett is - jelentős tartósságnövekedést eredményeztek és elsősorban azokban a magas vízállás-tartományokban, amelyekben addig alig-alig kaptak terhelést a védmüvek. A Baja alatti folyószakaszon (Bátától) az árhullám tetőző vízszintje a korábbi, az 1965-ös árvíz LNV értéke alatt maradt. Ez abból adódott, hogy 1965-ben egy jelentős árhullám vonult le a Dráván, huzamosabb ideig közel 1 000 m3/s-mal több vizet szállított a 2013. júniusi értéknél és nagymértékben visszaduzzasztotta az akkori dunai árhullámot. Ez, valamint a Morava, a Vág és a Garam 2006. évinél jóval kisebb vízszállítása arra a körülményre is rámutat, hogy a folyó közel sem merítette ki „tartalékait”, az árhullámot kiváltó meteorológiai alaphelyzet akár csak csekély térbeli módosulása és a lefolyás hidrológiai körülményeinek akár csak kisebb mértékű változása újabb rendkívüli árhullámok előidézője lehet a Dunán. A magyarországi Felső-Dunán a vízállások és a vízhozamok alakulását az utóbbi három nagy árvíznél (az ÉDUVIZIG nyomán) a 8. ábra mutatja be. A 9. ábra a teljes hazai Duna-szakaszon kialakult felszíngörbét ábrázolja, megadva az egyes vízmércéken az eddig észlelt legnagyobb és a 2013-ban kialakult tetőző vízszintek közötti különbséget. Ugyanezeket az értékeket az 1. táblázat is összefoglalja. A 10. ábra szemlélteti az 1744-2013. között a budapesti vízmércén 720 cm felett tetőző valamennyi (15 jégmentes és 8 jeges) árhullám tetőző értékeit. Látható, hogy a 2013. évi 891 cm-es tetőzés - a jeges árhullámokat is beleértve - minden idők 2. legmagasabb feljegyzett árvízszintje volt a Dunának ezen a szakaszán. A 11-16. ábrák a 1965-2013. között levonult négy, rendre LNV-t eredményező árhullám képét hasonlítjuk össze a fontosabb dunai vízmércékre. Az árhullám menet közbeni elemzéséhez, valamint a teljes kiértékeléséhez is minden jelentősebb nyilvántartási szelvényben vízhozamméréseket végeztek. A budapesti szakaszon a legnagyobb mért vízhozam 9460 mVs volt, 680 m3/s-al nagyobb, mint a 2006-ban mért maximum. A másik jellegzetesség az áradó és apadó ág közötti jelentős vízhozam-különbség (az un. „hurokgörbe”), amely az azonos vízálláshoz tartozó felszínesés nagy változását, a mederbeli lefolyás részbeni akadályoztatását (hullámtéri benőttség, beépítés, mederszükület miatti visz- szaduzzasztás) is jelzi. A folyón levonuló árhullám tetőzéseinek hossz menti követése érdekében a Duna teljes hazai szakaszán rögzítették a helyi tetőző vízszinteket. Ezek a mérések értékes adatokat biztosítanak a folyó árhullámainak modellezéséhez, az előrejelzések fejlesztéséhez.
