Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Homokiné Ujváry Katalin: A 2013. júniusi dunai árvíz időjárási háttere
A 2013. júniusi dunai árvíz időjárási háttere 35 A bemutatott prognózisok végül is megerősitik azt a tapasztalatot, hogy az eseményhez közeledve egyre inkább a determinisztikus futásra alapozhatjuk a csapadék-előrejelzéseket, ebben - ahogy már kiemeltük - nagy szerepe lehet annak, hogy a determinisztikus modell mind horizontálisan, mind vertikálisan jobb felbontású. Az EPS változat előnye pedig időbeli stabilitásában rejlik. Ebben az árvizes esetben az EPS jelentősége abban is megmutatkozott, hogy az eseményt - a több napos jelentősebb csapadéktevékenységet - nagy valószínűséggel már napokkal előtte adta, ahogy ezt a vízgyűjtőkre vonatkozó fáklya diagramok (12-13. ábra) is mutatták. 5. Szélsőségek időjárásunkban? A pusztitó árvizek, rendkívülinek tartott időjárási események után már az elmúlt években is többször felmerült a kérdés, gyakoribbak-e az időjárási szélsőségek térségünkben? Erre egyértelmű választ nem adhatunk, de a mindennapi tapasztalatunk alapján azt sejtjük, hogy bizonyos időjárási helyzetek gyakoribbakká váltak. Bonta és munkatársai [Bonta et al., 2003] már a 2002. évi árvíz elemzése során megállapították: bár Európa időjárását alapvetően a zonalitás határozza meg, de az utóbbi években Közép-Európa térségében nagyfokú meridionalitás figyelhető meg, amely áramlási képhez gyakrabban társulnak akár szélsőségek is. 2013-ben is gyakori volt a meridionalitás Közép-Európa felett. (Gondoljunk csak a tartó- sabban fennmaradó észak-dél közötti hőcserét megvalósító időjárási szituációkra; télen a gyakori, délnyugatról északkelet felé helyeződő ciklonális rendszerekre, 2013 májusában pedig a kontinens keleti felén a tartós déli, nyugati felén északias áramlással jellemezhető helyzetekre.) Horváth és munkatársai [Horváth et al., 2013] hasonló megállapításokra jutottak a 2013. évi dunai árvíz időjárási hátterének elemzése során. Minden egyes árhullám után vissza-visszatérő kérdés az is, hogy lehet-e ennél nagyobb árvíz? Ha csak a 2002-es árhullám meteorológiai feltételeit (nagyobb csapadékmennyiség!) társítjuk a 2013. évi árvíz hidrológiai körülményeivel, bizony elképzelhető magasabb vízállás értékeket eredményező árhullám is.
