Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Tóth Ferenc: Mobil gátak és ideiglenes árvízvédelmi falak alkalmazhatósága
334 Tóth Ferenc A Felső-Dunán 2013-ban extrém módon igénybe vett mobil árvízvédelmi falak alkalmazásánál kedvező tapasztalatok születtek, bár felszínre kerültek a tervezési, gyártási és kivitelezési, továbbá a védekezés-szervezési logisztikai hiányosságok is. A kiépített védelmi müveket a tervezett határméretezés feletti terhelések érték, a gyártmányok egy része nem jelentős, de a lakosság biztonságérzetét mégis zavaró mennyiségű vizet eresztett át, amely döntően az alépítményen és a felépítmény résein átszivárgó víz volt. 4. A Duna magyarországi szakaszán 2013-ban alkalmazott mobil gátak és árvízvédelmi falak Győr belterületén, két helyen folytatólagos szerkezetű betétgerendás elzárást építettek ki. Az alumínium betétgerendás megoldásnál és a pallóból készült védelmi müvet is homokzsákból készült bordákkal támasztották meg. Ez a biztonságot növelő megoldás mindaddig nem okoz gondot, amíg a megtámasztás nem eredményez olyan mértékű mentett oldali terhelést, amelyre a gátat nem méretezték. Komáromban, a vasúti pályaudvar területén műszakilag indokolatlanul túlméretezett „I” gerendás elzárás épült fel. Gazdasági szempontok figyelembevételével viszont a gát építése már okszerűnek tekinthető, mert a beépített anyag, rendelkezésre állt. Almásfüzitő. A Közép-Európai Gázterminál ipari terület védelmére, kihasználva a tömlős gát gyors telepítési lehetőségét vízzel feltölthető rugalmas falu gátat építettek ki. Talán ez volt az első sikeres védekezési esemény, amely a tömlős gát minden előnyét és hátrányát egyidejűleg megmutatta. A két tömlőből álló feltöltés előtt már összekapcsolt tömlős gátak forduló sugara nagyobb, mint a feltöltés után összekapcsolható tömlős gáté. A gát alatti szivárgás csökkentése érdekében a telepítés előtt nem terítettek le vékony rétegben homokot. Nagymaroson ideiglenes árvízvédelmi fal építését kezdték meg 2013-ban. A dunai árhullám érkezése előtt a szerkezet alépítményei még nem készültek el, a ráépítendő betétgerendás szerkezetből pedig egyetlen alkatrész sem állt rendelkezésre. Az építető és város minden lehetséges építőanyag és védekezési technológia felhasználásával igyekezett az építkezés miatt nyitott gátszakasz védelmét megoldani. 5. kép. Szerelés közben a szentendrei mobil árvízvédelmi fal
