Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Tóth Ferenc: Mobil gátak és ideiglenes árvízvédelmi falak alkalmazhatósága
Mobil gátak és ideiglenes árvízvédelmi falak alkalmazhatósága 331 • lehetőleg a mobilfal kiépítése a mentett oldalról történjen, kezelőút és bekötő utak biztosításával; • a mobilfal méretei és súlya a legkisebb legyen; • kevés egyedi tervezésű szerkezeti kialakítást tartalmazzon; • több lépcsős felépítés biztosítása; • rendkívüli terhelések (hordalék, hajótest ütközőhatása) elkerülésére ütköző (pl. cölöpsor) elhelyezésével; • legkisebb vízmélység kialakítása a víz oldalon; • védekezés idején a mentett oldalon biztonsági zóna kialakítása. Az ideiglenes árvízvédelmi falak legtöbbje árvíz idején lecsavarozható oszlopokból és az oszlopok hornyaiba csúsztatható vagy oldalról oszlopra rögzíthető gerendákból vagy lapokból áll. Jellemzően konzolos kivitelűek, de léteznek - sajátos kialakításukból adódóan - húzott szerkezeti elemmel vagy nagyobb terhelés esetében kitámasztóval ellátottak is (4. ábra). Húzott szerkezeti Konzolos Nyomott szerkezeti elemmel kivitel elemmel 4. ábra. Húzott elemmel, konzolos kivitelű és nyomott rúddal ellátott mobil árvízvédelmi falak kialakítása 2.3. Az egyedi kialakítású mohi! árvízvédelmi falak létesítésének szempontjai A védelmi vonalakon, a védekezés idején igénybe vett területeken léteznek olyan műszaki körülmények, ahol fölből készült gátak építése már lehetetlenné vált, vagy annak építése a környezet teljes mértékű átalakítását követelné meg. Az egyedi kialakítású mobil árvízvédelmi falak létesítésének döntését nem a műszaki, védelmi képességi mutatók, hanem gazdasági, ipargazdasági, közlekedéstudományi, esetleg kulturális örökségvédelmi összetevők határozzák meg. A településszerkezet fejlődése nehezen követi a megváltozott életmód igényeit.
