Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Tóth Ferenc: Mobil gátak és ideiglenes árvízvédelmi falak alkalmazhatósága
324 Tóth Ferenc 2. Mobil szerkezetek csoportosítása és jellemzői Idestova 40 éve Amerikában és Európában is megjelentek a napjainkban is alkalmazott kialakítású ideiglenes árvízvédelmi szerkezetek. Az első mobil árvízvédelmi falak betétgerendái fából készültek, amelyek se méret, se alaktürők nem voltak, még a legnagyobb méretpontosság betartása mellett sem. A korábbi időszakokban nem történt jelentős előrelépés a védekezés felszereléseinek kialakításában. Korlátozott számban lehetett választani védekezési anyagokból és, technológiákból. Rendelkezésre álltak a pl. homokzsákok (ideiglenes védekezések) és betétgerendás elzárások (leszerelhető szakfelszerelések) anyagai. Napjaikban már közel 130 cég szervezet foglakozik árvízvédelmi megoldásokkal. Ebből mintegy 60-80 árvízvédekezéshez, árvízvédelemhez használható gátat, szakfelszerelést kínál a felhasználók részére. A többi cég, szervezet, szaktanács- adó, biztosítási vagy kutatási, hatósági és engedélyeztető feladatot lát el. Az eddigiek folyamán minden, ami nem homokzsákból készült, megkülönböztetés nélkül „mobilgát” nevet kapott, így a védelmi szakfelszerelés és a vízépítési műtárgy egyaránt. Amelynek lehetett oka, hogy a védelem és védekezés (stratégia és taktika) összemosódott. Az árvízvédelem a hosszú és rövid távú stratégia, amely a korábbi események értékelése alapján megtervezett feladatok végrehajtása. Védelem esetén egy előre tervezett árvízi terhelés ellen készülünk fel úgy, hogy a kiépítendő gátat mindig a védvonal azonos helyére építjük fel, és a mögöttes terület teljes védelmét ez az általunk felépített építmény vagy szerkezet folyamatosan biztosítja. Az árvízvédekezés a taktika, amely a nem tervezett események elleni védekezési feladatok gyors határozott végrehajtását biztosító intézkedések sorozata a védendő vonal vagy terület bármely helyén. Egyidejűleg a védekezés lehet a védelem része is, mikor az árvízvédelemre tervezett műtárgyak védekezési üzemeltetési feladatait látjuk el. Az 1. ábra bemutatja az árvízvédelmi rendszerek csoportosítását. Az ábra feltünteti a hagyományos homokzsákkal történő védekezéstől a legbonyolultabb kialakítású automatikus megoldásokig az árvízvédelem teljes spektrumát. Minden árvízvédelemre és árvízvédekezésre kialakított rendszernek megvan a maga egyedi fonnája, megvannak a funkcionális, működési és szerkezeti jellemzői, amelyek megszabják, hogyan, hol és mikor alkalmazhatóak azok eredményesen. A csoportosítás az ismert rendszerek fizikai jellemzőit tartalmazza. A tanulmány terjedelme azonban nem teszi lehetővé a mindenre kiterjedő működési mód és értékelés ismertetését. Az állandó védelmi műveken történő védekezés elemzését a 2. ábra, a mozgó, elmozdítható és leszerelhető árvízvédelmi szerkezetekkel történő védekezés fogalmait a 3. ábra mutatja be.
