Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Tóth Ferenc: Mobil gátak és ideiglenes árvízvédelmi falak alkalmazhatósága
320 Tóth Ferenc Ugyanilyen jelentős a fogadókészség megléte, amely vagy megvan, vagy meg kell teremtenünk. A fogadóképesség létrehozásához a védekezési döntéshozó nem vállalkozhat, viszont a fogadókészség megteremtésért sokat tehet és tennie is kell. Ennek hiányát sok minden kiválthatja, mint pl. • az új iránti gyenge affinitás, • próbálkozások kudarca, • csökönyös ragaszkodás a hagyományos módszerekhez, • az eljárás ismeretének hiánya. A felismerhető korlátok figyelembe vétele mellett a legjobb gyakorlati fogás, a módszer elfogadtatása, az alkalmazás szükségességének vagy elutasításának a belátása. Ehhez e rövid írás is megpróbál hozzájárulni. 1. Szemelvények a mobil szerkezetek alkalmazásának történetéből Az 1838 márciusában bekövetkezett, Pest-Budát romba döntő jeges árvíz után Lám Jakab kassai kerületi királyi mérnök tervet készített egy faácsolatú gátra. Ez tekinthető az első hazai „mobilgáf ’ elképzelésnek. Lám Jakab tervét Vásárhelyi Pál ismerte, de nem sokra értékelte. Az elgondolás lényegét Vásárhelyi a következőképpen ismertette.2 "A városnak szép kinézése megtartása tekintetiből a város előtt a parton egy hordozható véd gátat (transportables boulevards) szükséges készíteni, mely csak abban az esetben rakattatnék össze, és állítatnék fel, ha a nevekedő vízár a várost vésszel fenyegetné; ezen védgát szerkesztése az előadott rajz szerint ebből áll: építessék a part hosszán egy alapfal a partszínig quader kövekből, melybe hat láb távolságra 1 négyszeg láb bő és 9 hüvelyk mély lyukak hagyassanak, ezekbe állítatnak 12 hüvelykes fa oszlopok hátulról támaszgerendákkal megerősítenék, tetőbe pedig összekötnék, ezen oszlopok mellé helyeztetnek fal gyanánt 5-6 hüvelykes jól összevágott és gyalult fenyő szálak, mellyek a nevekedő vízárhoz képest emeltethetnek. E fa gát a vízelmenetel után elszedetik, és az e célra épült raktárakba hordatik. Buda felől is a védszer csak e lehet." Később pedig így foglalja össze véleményét Lám Jakab tervéről: ,,A város előtti fa véd gátra, bár minő ajánlhatónak tetszenék is első tekintetre, azon megjegyzés tétetik, hogy e védgátnak az lévén rendeltetése, hogy a két várost a jégmenti vízdagálytól oltalmazza, azon megtörténhető esetben ha a jégmentibe a pesti oldalnak dűlne, vagy az egész Duna áltáljában jéggel borítva lennea fa gátba épen 2 - Kaján Imre: Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből. Lám Jakab terve Pest-Buda árvíz elleni védelmére és Vásárhelyi Pál bírálata Lám Jakab Pest-Buda árvédelmét célzó terveiről 91-104. old. Vízgazdálkodási Intézet, Budapest, 1988.
