Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Váradi József: Tudomány az operatív védekezés szolgálatában
Tudomány az árvízvédekezés szolgálatában 295 I. táblázat. Tározóépítési lehetőségek (egy 1995-ben készült felmérés szerint) Megnevezés VÍZIG kezelésben Társulati kezelésben Összesen tervezett tározók száma (db) 42 67 109 vízfelülete (ha) 3 181 2 046 5 227 térfogata (ezer m3) 62 120 52 492 114612 gátépítés (m) 35 986 19 249 55 235 gát térfogat (ezer m3) 1 987 2 252 4 239 területigény (ha) 3 175 2 220 5 395 tervezett fejlesztés költsége (millió Ft) 10 652 14 661 25 313 szervezési tapasztalatainak szintézisét el kell készíteni, a tanulságokat le kell vonni. A tapasztalatok összegyűjtése, tudományos vizsgálata az elkövetkező hónapok, év fontos feladata. Az utóbbi években (2002, 2006, 2010) és a 2013-ban levonult árvizek egyértelművé teszik, hogy a Duna szélsőséges árvizeinek gyakorisága emelkedett, valószínű, hogy az árvízi tetőző vízállások tendenciájának korábban jellemző csökkenése megállt. Ennek egyik oka lehet a kontinens időjárásában meghatározó szerepet játszó légköri nyomásviszonyoknak az Atlanti-óceán északi térségében bekövetkezett változásai. Nem zárható ki, hogy az itt bekövetkező változások az éghajlatváltozás következményei. Az éghajlatváltozás indokolttá teheti a dunai árvizek mértékadó hidrológiai jellemzőinek felülvizsgálatát. A jó előrejelzés, de a mértékadó árvízi terhelés vízhozam alapú meghatározására való áttérés és a folyamatos felülvizsgálat is nagyon sok adatot igényel. Ezért javasolta a Tudományos Tanács a védekezések ideje alatti célirányos mérések megszervezését és elvégzését. Ezzel kapcsolatban az alábbiakat emelte ki a Tanács: • Az árvízi tetőzést kísérő vízszintrögzítéseket (a Dunakanyarban mindkét parton) a Szigetköztől Nagymarosig bezárólag ésszerűen, koordinálva végrehajtották. A mérések az egész Magyarországi Duna szakaszon megtörténtek, most hosszú idő óta először Budapest önkormányzati védekezési kötelezettségbe tartozó védvonalak mentén is megtörtént a vízszintrögzítés. • A méréseket többnyire szimultán fenékkövető és GPS-üzemben végezték, hogy a mederfelszín hordalékmozgásának sebességét becsülhessék. • Az adott rendkívüli sebesség- és mélységviszonyok között görgetett hordalékhozam mérésére még hidakról sem kerülhetett sor. • A tetőző hozam Medvénél 10000 m-Vs-ot némileg meghaladó volt, Esztergomnál 9300 m^/s volt, Dömösnél és Nagymarosnál is meghaladta a 9000 m-Vs-ot. • A koordinációval megbízott BME folyamatosan egyeztetett az illetékes igazgatóságok mérési csoportvezetőivel, a középső és a déli folyószakasz mérése ügyében. Minden fontosabb szempontot rövidre zártak az egységesítés és majdani átfogó elemzés érdekében. • A vízhozamméréseket rendre lebegtetett hordalékminták vétele is kísérte. Ezek eredményei - feldolgozás után - az ADCP műszer visszavert hangintenzitása alapján történő lebegtetett hordaléktöménység becslésére fognak szolgálni. • Elsőrendűen fontos szempont volt a mérések egységes módszertan alapján való részletes feldolgozása. Ebben a legmagasabb szakmai szinteken történt egyeztetés és intézkedés.
