Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Tóth Ferenc: A lakosságvédelem és a védelmi igazgatás a 2013 évi dunai árvíz tükrében
A lakosságvédelem és a védelmi igazgatás a 2013 évi dunai árvíz tükrében 279 Veszélyeztető hatások: a) Elemi csapások, természeti eredetű veszélyek • árvíz, • belvíz, • rendkívüli időjárás, • földtani veszélyforrások: földrengés, földcsuszamlás, beszakadás, talaj süllyedés, partfalomlás. b. ) Ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek • a katasztrófavédelmi törvény IV. fejezetének hatálya alá tartozó üzem, • más létesítmény (ipari, mezőgazdasági) általi veszélyeztető hatás, veszélyes anyag szabadba kerülésének kockázata, • távolság nukleáris létesítménytől: atomerőműtől, kutatóreaktortól, • közlekedési útvonalak és csomópontok: veszélyes áruk szállítása, jelentős forgalom, • a katasztrófavédelmi törvény IV. fejezetének hatálya alá nem tartozó, katonai célból üzemeltetett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmények. c. ) Egyéb eredetű veszélyek • felszíni és felszín alatti vizek (elsősorban az ivóvízbázisok) sérülékenysége, • humán járvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány, • a riasztási küszöböt elérő mértékű légszennyezettség. d. ) Kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos kockázatok • a lakosság alapvető ellátását biztosító infrastruktúrák sérülékenysége, • a közlekedés sérülékenysége, • a közigazgatás és a lakosság ellátását közvetve biztosító infrastruktúrák sérülékenysége. A települések katasztrófavédelmi besorolása A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai és a védelmi követelmények a kormányrendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról, szóló 234/2011 (XI. 10.) kormányrendelet V. fejezete határozza meg. A feladat egységes végrehajtása érdekében a katasztrófavédelmi kirendeltségek a katasztrófavédelmi igazgatóság polgári védelmi főfelügyelői munkacsoportot hoztak létre, melyek a veszélyeztető hatások függvényében felvették a kapcsolatot az érintett szervezetekkel, szervekkel (a Kormányhivatal szakigazgatási szervei, környezetvédelmi felügyelőség, vízügyi igazgatóság, Magyar Közút Nonprofit Zrt., Bányakapitányság, stb.) és azokkal együttműködve gyűjtötték az adatokat. Az összegyűjtött adatokból következő kockázatazonosítás, kockázatelemzés és értékelés elvégzését követően, a katasztrófavédelmi kirendeltségvezető javaslatot tesz a polgármesternek a település katasztrófavédelmi besorolására. A település
