Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Tóth Ferenc: A lakosságvédelem és a védelmi igazgatás a 2013 évi dunai árvíz tükrében
A lakosságvédelem és a védelmi igazgatás a 2013 évi dunai árvíz tükrében 267 sebezhetőségére összpontosító veszélyelhárítási tervezés. A vizek kártételei elleni védekezésen belül mind az árvíznek, mind a belvíznek kiemelt szerepe van a kockázatértékelésben és a tervezésben. A magyarországi települések katasztrófavédelmi osztályba sorolását árvízi szempontból az /. táblázat és az 1. ábra mutatja be. Hazánk településeiből 1 146 település árvíz által veszélyeztetett, ebből 26 I. osztályba, 656 II. osztályba és 464 III. katasztrófavédelmi osztályba van besorolva. Belvízvédelmi szempontból a magyarországi települések katasztrófavédelmi osztályba sorolását a 2. táblázat és a 2. ábra tartalmazza. Magyarország településeiből 1 566 település belvíz által veszélyeztetett, amelyekből 22 I. osztályba, 467 II. osztályba és 1 077 III. katasztrófavédelmi osztályba van besorolva. A reagálás terén munkánk látványosabb része - ami a 2013. évi árvízi védekezés során is beigazolódott -, az önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek létrehozása, felszerelése és begyakoroltatása. Ennek során kiemelt szempont, hogy ezek az egységek a veszélyhelyzeti szintet el nem érő feladatokban is képesek legyenek részt venni, hiszen a katasztrófák csak akkor kezelhetők sikeresen, ha az átlagember is felelősséget vállal saját biztonságáért. Elmondhatjuk, hogy mára már létrejött egy széles társadalmi bázisú és támogatottságú, a védelmi igazgatásban komoly súlyú, a mentőszervezetek révén járási és megyei szinten gyorsan mobilizálható rendszer. A mentőcsoportok megalakítása pedig a veszélyességi osztályba sorolt településeken tovább folytatódik. Ugyanakkor ki kell emelni azt az erőteljes az elmozdulást, amit az önkéntesség felé tett az ország. Az ilyen alapon szerveződő csapatok teremtik meg a gyors létszámtöbbszörözés lehetőségét, ők és a létesítményi polgári védelmi szervezetek elégségesek a békeidőszaki veszélyhelyzetek kezelésére, ezért a köteles polgári védelmi szervezeteket csak a legvégső esetben indokolt bevetni. Kiterjedt káresemények esetére, ultima ratioként - a szükségesség és arányosság elvének figyelembevételével - évtizedek óta továbbra is érvényben van az a sarkalatos törvényi rendelkezés, amely szerint minden magyar állampolgár, aki polgári védelmi kötelezettség alatt áll, köteles a polgármester határozata alapján részt venni annak a településnek az azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálataiban, amelynek területén tartózkodik. A mentési munkák alól mentesíteni kell azt a személyt, aki igazolja, hogy hivatásbeli vagy szolgálati feladatának ellátása, vagy a honvédelmi kötelezettségének teljesítése céljából a helyszínt haladéktalanul el kell hagynia a helyszínt, illetve a munkavégzésre egészségi állapota miatt egyébként alkalmatlan. Az önkéntesség térnyerése mellett indokolt itt is felhívni a figyelmet arra, hogy a jogszabályok helyes értelmezését és alkalmazását a közigazgatási hatósági eljárásban alkalmazott alapelvek segítik elő. Egyes alapelvek már korábban is megjelentek a jog
