Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Tóth Ferenc: A lakosságvédelem és a védelmi igazgatás a 2013 évi dunai árvíz tükrében
262 Dr. Tóth Ferenc Mindannyian tudjuk, hogy a katasztrófavédelem nemzeti ügy és a társadalom által elvárt szerepének betöltése - az Alaptörvénnyel összhangban - megköveteli az állami szerepvállalás növelését és az igényelt fejlesztések megvalósítását is. A 2013. évi dunai árvíz bizonyította, hogy a katasztrófavédelem és a védelem igazgatás rendszerének megújítása sikeres volt, Magyarország biztonsága kétségtelenül növekedett. Felmerül a kérdés, hogy valójában minek köszönhető hazánk biztonságának ilyen mértékű növekedése. Többek között erre keressük a választ ebben a tanulmányban. 1. A 2013. évi dunai árvíz rövid története Az Országos Vízjelző Szolgálat a várható dunai árhullámról az első tájékoztatóját 2013. május 29-én adta ki. A korai előrejelzés nagyban támogatta azt, hogy az éves felkészülésen túl további megelőzési feladatokat hajtsunk végre. A katasztrófavédelmi szervek ezen feladatokat célirányosan kiadott belső szabályzó alapján végezték. A felkészülés érintette a katasztrófavédelem, a védelmi igazgatás, az erő-, eszköz- és anyagforrás biztosításának teljes rendszerét. A Kormány a várható árvízi helyzet elemzését követően határozottan cselekedett, június 4-én 12:00 órától veszélyhelyzetet hirdetett ki Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom megye teljes területére, Pest megye és Budapest érintett járásaira, illetve kerületeire. Június 10-én a veszélyhelyzet területi hatályát a Kormány kiterjesztette, 12:00 órától veszélyhelyzetet hirdetett ki a Budapesttől délre eső dunai szakaszokra is. Az árvízi védekezés központi irányítása a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központon (KKB NVK), és az annak védekezési munkabizottságaként működő Országos Műszaki Irányító Törzsön (OMIT) keresztül valósult meg. A KKB NVK június 4-én lépett teljes működési készenlétbe, végezte az operatív döntések előkészítését, a védelmi igazgatás rendszerének felső szintű irányítását, a lakosságvédelmi intézkedések koordinálását, valamint az erők és eszközök átcsoportosítását, azok alkalmazásának összehangolását. Az irányítás, valamint koordinálás közlemények kiadásával történt, amelyeket a KKB NVK Marathon Terra zárt infó-kommunikációs rendszeren keresztül jutatott el a védekezésben résztvevő operatív munkaszervek részére. A KKB NVK az eseménykezelés során közel 100 közleményt adott ki. A védekezés országos műszaki irányítását az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója az OMIT, a katasztrófavédelmi szervek szakmai irányítását a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) főigazgatója a BM OKF Operatív Törzs útján látta el.
