Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Csonki István: Árvízvédelmi munkák, védekezési tapasztalatok a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál a 2013. évi dunai árvíz során
224 Dr. Csonki István eseményekkel. Ugyanakkor fontosnak tartjuk a tájékoztatás etikai alapszabályainak betartását. Egyes - nem vízügyes - nyilatkozatokban a „királyi többes” állandó használata már-már dehonesztáló volt a védekezés tényleges irányítóira, és a védekezőkre nézve. Az állami homokzsáktöltő helyek kialakítását a vízügyi ágazat erőforrásából (személy- és anyagbiztosítás) kellett megoldani, ami nagy szervezési feladattal járt együtt. A homokzsáktöltő helyek kijelölése nem minden esetben volt indokolt. 6.2. Együttműködés az önkormányzatokkal A védelemi törzs a szekszárdi központba való levonulást követően folyamatosan kapcsolatban volt az árvízzel érintett települések polgármesteri hivatalaival. A készültség alatt az együttműködés jó volt. Mindegyik önkormányzat felajánlotta a közerő biztosítását. A veszélyhelyzet elrendelését követően, a közreműködő szervezetek hatáskörének értelmezéséből fakadóan sokszor bizonytalanság mutatkozott a védelmi feladatok ellátásában. Helyszíni tapasztalatunk, hogy az önkormányzatok és a katasztrófavédelem időnként túlreagálta a magas vízállásból adódó helyzetet, főként lakossági nyomásra. A tapasztalt konfliktusok miatt, a jövőre nézve, tisztázni kell az önkormányzati védekezésben résztvevők szerepét, feladatát és hatáskörét. Három településen - Bátán, Dunaföldváron és Kisapostagon - végeztük el a védelmi munkák archiválását, majd a védekezés befejeztével elkészíttettük a települések vízkárelhárítási tervét. Néhány Duna-menti település alacsonyabban fekvő, védelmi művel nem védett részén, immár évtizedes problémát jelent az árvíz elleni védekezés. Dönteni kell ezeknek, az évtizedekkel ezelőtt az ártérbe épített, mára erősen leromlott állagú házaknak a sorsáról, hiszen egyes településeken az utóbbi években árvízvédekezésre fordított összegek sokszorosan meghaladják a védett ingatlanok értékét. 6.3. Együttműködés a védekezés egyéb közreműködőivel A gátakat őrző, ellenőrző Polgárőrség és a Rendőrség minden tekintetben támogatta a védekezési munkákat. A vízállásadatokat, egyéb tájékoztatást a Katasztrófavédelem, a Kormányhivatal, az Önkormányzatok és a térségben gazdálkodók naponta megkapták. A Duna Projekt kivitelezőivel a szakaszvédelemvezetők tartották a kapcsolatot, a védekezés során probléma nem merült fel.
