Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Csonki István: Árvízvédelmi munkák, védekezési tapasztalatok a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál a 2013. évi dunai árvíz során
214 Dr. Csonki István Vízminőségi mérések Az árvíz során két alkalommal, június 17-18-án történtek helyszíni mérések és mintavételek a laboratóriumi mérésekhez az árvízzel érintett területeken. A helyszínen mérték a víz és a levegő hőmérsékletét, a pH és a vezetőképesség értékét, valamint az oldott oxigén tartalmat. Az árvíz apadó szakaszában vízminőségi probléma nem volt kimutatható. A Duna vize ugyan magasabb mennyiségben tartalmazott lebegőanyagot és foszfor vegyületeket, de ezek nem tekinthetők kiugró értékeknek. Hasonló koncentrációkat mértek az elárasztott területeken is. Az eltérések, például a bátai nyári gátnál mért magasabb nitrit koncentráció jelzi, hogy a vízminőségben lehetnek jelentős eltérések az ártéren is, de a mért érték ez esetben nem jelentett kritikus vízminőséget. Az árvizek során azonban kiemelkedő jelentőségű lehet az áradó és a tetőző szakasz, ezért a jövőben ezek vízminőségi vizsgálataira is nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Geodéziai mérések A Duna-menti árvízvédelmi szakaszon és a nyílt ártéren fekvő településeken a védekezés kezdetén GPS segítségével megmértük, majd megjelöltük a várható árvizi tetőzés szintjét. A Bátán, Dunaföldváron és Kisapostagon épített önkormányzati ideiglenes védműveket az árvízi tetőzés után felmértük, az adatokat feldolgoztuk, dokumentáltuk, és az Országos Műszaki Irányító Törzsnek (OMIT) megküldtük. Légifényképezés Június 17-én az ORFK készenléti szolgálatának helikoptere végigrepülte az igazgatóság dunai árvízvédelmi szakaszait. Az árvízvédekezés fontosabb helyszíneiről munkatársunk légi felvételeket készített (2. kép). 3.2. Az árvízi jelenségek és azok feltárása A korábbi árvizekhez hasonló jelenségek mutatkoztak a védvonalakon, a különbség legfeljebb azok intenzitásában és mértékében jelentkezett. Közvetlen veszély- helyzet kialakulására utaló jelenség nem volt. 3.3. Az egyes védelmi szakaszokon alkalmazott védekezési eljárások, védekezési munkák, anyagok 04.01. Báta-Siótorok-szekszárdi árvízvédelmi szakasz Az I. fokú készültség elrendelésétől figyelő és jelentő szolgálat működött: a kirendelt műszakiak és őrjárásonként egy-egy gátőr látta el a szolgálatot. A II. fokú készültség elrendelését követően, őijárásonként a gátőr és a segédgátőr, valamint 2-2 segédőr és a kirendelt műszakiak adták a szolgálatot. Az általánosan előírt 3-3 segédőr alkalmazása alól a speciális helyi viszonyokra - a közlekedést
