Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Perényi Gábor-Szilágyi Attila: Árvízvédelmi munkák, védekezési tapasztalatok a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságnál a 2013. évi dunai árvíz során
lelő tapasztalattal, helyismerettel és kapcsolatrendszerrel rendelkeznek-jelentős gondot okozott, hogy nem volt biztosított hasonló helyismerettel rendelkező saját VIZIG-en dolgozó váltás biztosítása, így rendkívüli módon voltak terhelve a védekezés kritikus időszakában. A társigazgatóságok sokat segítettek a védekezés során azzal, hogy a kért létszám, védekezési anyag- és eszközigényeinket rendkívül gyorsan kielégítették, valamint azzal, hogy az átirányított műszaki és fizikai létszám felkészültsége magas színvonalú volt. Szintén a létszámhiány miatt meg kell említeni, hogy bár a KDVVIZIG rendelkezik regionális védelmi osztaggá1 - a többszörös védekezési beosztások miatt a jelenlegihez hasonló kritikus helyzetben az osztagot gyakorlatilag nem tudjuk bevetni. Egy olyan rendkívüli védekezés, mint amilyen a 2013-as dunai is volt, lefoglalja az igazgatóság gyakorlatilag teljes műszaki és fizikai állományát, így az Országos Közfoglalkoztatási Programban részt vevő dolgozók felügyeletét nem tudjuk biztosítani a saját létszámunkból. Fontos megjegyeznünk, hogy a védekezés ideje alatt a közvetlenül az árvíz- védekezéssel kapcsolatos adminisztráció mellett jelentős többletmunkát jelentett a különböző, sokszor teljesíthetetlen határidővel kért jelentésekhez szükséges információk összegyűjtése és a jelentések összeállítása. A jelentési kötelezettségek kielégítése a Védelmi Törzs műszaki állományát szinte teljesen leterhelték, így nem maradt megfelelő kapacitás az egyéb műszaki feladatokra (szakaszvédelemvezetői törzsekkel szakmai konzultáció, szakcsoportok szakmai támogatása). Emellett sok esetben a jelentésekhez történő adatszolgáltatás kielégítése, a műszaki adminisztráció és a logisztikai hiányosságok kiküszöbölése a szakaszvédelemvezetésre hárult, helyenként elvonva őket a védvonalon történő védekezés szakmai koordinációjától. A vízhozammérések elvégzéséhez a jelenleg használt hajóknál könnyebb mozgású, mégis biztonságos vízrajzi mérőhajóra lenne szükség. A kis merülésen túl fontos lenne, hogy ne keltsen nagy hullámokat és ne tegyen kárt az önkormányzatok által kiépített ideiglenesen védmüvekben. Lehetőség szerint a jelenlegihez hasonló nagy árhullámoknál olyan mérőhelyeket kell kijelölni, amelyek nem érintettek ideiglenes védmüvekkel. Hatékonyan használható a KDVVIZIG tulajdonába került Dr. Csorna János méröhajó felmérő rendszere, mely képes a vízgazdálkodás, a környezet- és természetvédelem és a medermorfológia adatigényeinek teljes körű kielégítésére. A mérési és feldolgozási tevékenység leggyakoribb végterméke a meder alakját bemutató szintvonalas térkép, különböző szelvények, mederváltozási helyszinrajzok. Árvízvédelmi munkák, tapasztalatok a KDWIZIG-nél a 2013. évi dunai árvíz során 189