Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)

Gombás Károly-Kerék Gábor-Petróczki Zsófia: Árvízvédelmi munkák, védekezési tapasztalatok az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál a 2013. évi dunai árvíz során

Dr. Nagy László június 12-én elvégezte a buzgárok felmérését és a buzgárok által kihordott anyag mintavételét a 01.05., 01.07. és a 01.03. árvízvédelmi szakaszokon. A 01.12. árvízvédelmi szakaszon, a Marcal bal parton a felmérés és a mintavétel ideje június 20-ra esett. A mintavétel során Dr. Nagy László a buzgár kihordott anyag- kúpjából, illetve a buzgár kürtőjéből egy maroknyi kihordott anyagot szedett ki. A talajmintát geotechnikai laboratóriumba küldte, ahol a talajminták szemeloszlási vizsgálatát készítették el. A mintavétel célja az volt, hogy a talajminta szemeloszlásának vizsgálatával még pontosabb képet kaphassunk a buzgárok kialakulásának okáról. Az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy milyen szemeloszlású frakciók mosódnak ki és jellemezhető az is, hogy milyen frakciók kimosódása nem várható.

A 01.05. védelmi szakaszon, a Mosoni-Duna bal partján és a 01.07. védelmi szakaszon, a Mosoni-Duna jobb partján, a buzgárokból kihordott anyag alapján megállapítható, hogy a buzgárok többsége nagy hordalékszállítással működött. A Mosoni-Duna jobb partján, a mintavétel idején néhány buzgár még kis vízhozammal működött. A 01.03. védelmi szakaszon, a Duna jobb partján, a mintavétel ideje előtt néhány nappal beszakadt a talaj a 12+260 tkm szelvényben található buzgár előtt. A beszakadás oka, hogy a töltésből kimosódhatott az anyag. Dr. Nagy László javasolta a beszakadt részen a talaj kézi kiemelését és a kráter betöltését kaviccsal, TERFIL (geotextília) terítéssel. A szakaszon a buzgárok kialakulásának oka, hogy az ellennyomó medencék már nem működnek jól, nagyobb védősáv szükséges, mert a mostaniak n=l,0 biztonságnak felelnek meg, de (a hidraulikus talajtörésre) n=l,3 biztonság szükséges. Megoldás lehet ellennyomó medencék kialakítása nagyobb védősávval vagy feltöltés készítése. Nagybajcsnál, a 8+630-8+670 tkm szelvényben megjelent buzgárcsoport kialakulásának oka az volt, hogy a töltésnél található 1 m-es kavicsfeltöltésben a viz felfelé tört, ez a vizfeltörés buzgárként lett elfogva, de tovább terjed. Ennek elkerüléséhez lehetséges megoldás, ha geotextíli- át helyeznek a feltöltés alá és rátöltenek.

Benedek András a szakértői munkát 2013. június 6-én kezdte meg. 15 meglévő műtárgy szivárgási vizsgálatát végezte el. A felülvizsgálat során értékelte az altalaj szivárgást és az oldalszivárgást, meghatározta azt a AH értéket, amit az adott műtárgy a 2013. júniusi rendkívüli árvíz esetén biztonsággal elviselhet, ellenkező esetben javaslatot tett azokra az előírásokra, amelyek megvédik a műtárgyat és a környező töltést a károsodásoktól (a hidraulikus talajtöréstől). Szakértői munkája során megtekintette a Dunakiliti Duzzasztómű injektáló ala- gútjában észlelt vízbetörést, amely betonozás-technológiai hiányosságok következtében alakult ki. A szakértői megállapítás alapján egy nagyobb tömb injektálásával oldandó meg a probléma.

Árvízvédelmi munkák, tapasztalatok az ÉDUVIZIG-nél a 2013. évi dunai árvíz során 153