Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Gombás Károly-Kerék Gábor-Petróczki Zsófia: Árvízvédelmi munkák, védekezési tapasztalatok az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál a 2013. évi dunai árvíz során
144 Gombás Károly - Kerék Gábor — Petróczki Zsófia 2.2. Az árvízszintek alakulása Az árhullám az alsó-ausztriai Kienstocknál június 4-én éjszaka tetőzött 1080 cm- rel, a 2002. évi LNV szintje (1090 cm) alatt 10 cm-rel, ami az osztrák vízállásvízhozam összefüggések alapján 11100 m3/s-nak felel meg. Dévénynél egy kisebb Morva árhullámot felvéve, 974 cm-es vízállással június 6-án délután tetőzött a folyó, ami a szlovák mérések alapján 10640 m3/s-nak felel meg. Az árhullám csúcsa jóval kisebb mértékben, mint 2002-ben, de ellapulva érkezett meg az ÉDUVIZIG területére. Az osztrák Duna-szakasz áradásával egyidejűleg megindult az áradás a nagybajcsi szelvényben is. Az előrejelzések nyomán, Ausztriában a Dunán lévő tározókat - az árvízi üzemrendnek megfelelően - előürítették, így az áradó ág hamarabb jelent meg szakaszunkon, mint a természetes levonulás esetén. A gyorsan érkező árhullám miatt már május 31 - én délután meghaladta a vízállás az I. fokú készültség szintjét. Június 2-án az ismét intenzívvé váló áradás miatt a bősi tározóüzemeltetők bevonták az árvíz levezetésébe a szigetközi Öreg-Duna medret is. Számított adataink alapján a Rajkánál érkező csúcsvízhozam 7100 m3/s volt. Ekkora vízhozam már teljes elöntést okozott a szigetközi hullámtéren. Dunaremeténél június 7-én kora délután tetőzött a folyó 711 cm-rel, ami 2 cm- rel volt magasabb, mint az 1991-ben észlelt eddigi maximum. A nagybajcsi árhullámképet és tetőzést az alvízcsatornán és az Öreg-Dunán érkező vízhozamok együttesen alakították. A szigetközi hullámtér és a vízmegosztás együttes eredményeként az árhullám fokozatosan ellapulva érkezett a Bős alatti térségbe. Az tetőző vízállás június 7-ről 8-ra virradó éjszaka alakult ki, de a vízhozam tetözése a megelőző délelőtt folyamán már megtörtént. A tetőző vízhozamot megmértük, mérésünk szerint 10030 m3/s volt. A vízszint tetőzése 907 cm-es vízállás mellett következett be, amely 29 cm-rel haladta meg a korábbi LNV értékét. A Nagybajcs-Komárom szakaszon tapasztalható ellapulásban jelentős szerepe volt a Mosoni-Duna alsó szakaszának. Mérési adataink szerint tetőzés közeli vízjárásnál mintegy 300 m3/s vízhozam folyt Győr irányába befelé. Komáromnál június 8-án, a késő esti órákban tetőzött a folyó 845 cm-rel, a maximális vízhozam 9370 m3/s volt. Esztergomnál június 9-én a reggeli órákban bekövetkezett tetőzéskor 813 cm-es maximumot észleltek. Komáromnál 44 cm-rel, Esztergomnál pedig 42 cm-rel volt magasabb a vízállás, mint a 2002-ben észlelt eddigi maximum. Fontos körülmény, hogy Vágón nem alakult ki árhullám, így Komáromnál és az alatta lévő folyószakaszon a vízállásokat csak a Duna vízhozama határozta meg.
