Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Jakus György: A fővédvonali védekezés tapasztalatai a 2013. évi dunai árvíznél
120 Jakus György vízmércén 838 cm volt.) Ezután „csak” a folyamatosan megjelenő árvízi jelenségekkel (főleg suvadás, csurgás, buzgár) kellett megküzdeni. A védelmi rendszer állapota a nagy volumenű beavatkozások hatására stabilizálódott. A kiépített, megerősített töltés, mind magasságilag, mind keresztmetszeti állapotában - az ideiglenes beavatkozásokkal kiegészítve - állta a tetőző vízszint okozta rendkívüli víznyomást. A veszélyes helyek homokzsákkal történő feltöltése után a védekezési erőforrások csökkentésére nyílt lehetőség. Mivel zsákos beszállításra már nem volt szükség, ezért a helikopterek is visszatértek bázis állomásukra, Pápára. A gépkocsis anyagbeszállítást és a homokzsáktöltő helyek működtetését is leállították. A védekezésben résztvevők száma is a felére csökkent. A stabilizálódott helyzetre és a kiépített védvonal állapotára, valamint az apadó vízállásra tekintettel az OMIT a kiemelt szakaszt visszahelyezte az ÉDUVIZIG irányítási rendszerébe, úgy hogy a 01.05. szakaszon belül külön védelmi egységként működjön. A helyszíni védekezés tapasztalatai alapján az alábbiak állapíthatók meg: • A kivitelező konzorcium alapvető hibái miatt került a szakasz katasztrofális helyzetbe. Ennek az elemei a következők voltak:- Nem lett volna szabad ilyen hosszon megbontani a töltést.- Az előrejelzés ismeretében azonnal el kellet volna kezdeni az eredeti állapot helyreállítását.- A kiépítési szint biztosítása érdekében az utolsó pillanatban elvégzett munka teljes mértékben szakszerűtlen volt és magában hordozta a töltés- szakadás veszélyét.- Nem volt képes a szakasz védekezését uralni. Ha nincs vízügyi beavatkozás, és nem koncentrálódik ekkora védelmi erő, az egész Alsó-Szigetköz víz alá került volna (mint 1954-ben). • A kivitelező késlekedése miatt olyan kényszerhelyzet keletkezett, mely már nem tette lehetővé a minden szempontból korrekt megoldások alkalmazását. Az építők gyakorlatlansága miatt az Igazgatóság a teljes építési szakasz irányításának átvételére kényszerült. • A veszélyhelyzet kihirdetése bizonytalan körülményeket teremtett. A katasztrófavédelem a Megyei Védelmi Bizottságon keresztül kívánta érvényesíteni irányítási szándékát. Az OMIT a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság (KKB) segítségével a rendezetlen jogszabályi környezet ellenére helyre tudta állítani a védelmi munkák irányítási hierarchiáját.
