Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Jakus György: A fővédvonali védekezés tapasztalatai a 2013. évi dunai árvíznél
110 Jakus György 1954-ben a Szigetközt védő árvízvédelmi töltések szakadtak át három helyen. A kiömlő Duna Szigetköz háromnegyed részét elárasztotta. 1965-ben a Duna bal partján történt töltésszakadás, a kiömlő víz a Csallóköz alsó részét árasztotta el. 1956 márciusában a Duna magyarországi alsó szakaszán alakult ki katasztrófát okozó jeges árvíz, a Dunafoldvár-déli országhatár közötti szakaszon, a Duna két partján összesen 58 töltésszakadás történt. A rendkívüli események hatására jelentős árvízvédelmi fejlesztések indultak el, amelyek a mai napig is tartanak. 1953-ban megszervezték a vízügyi igazgatás új rendszerét, létrejöttek a vízügyi igazgatóságok. A töltéseknek az előírt mértékadó szintre, méretekre való teljes kiépítését korlátozta a fejlesztésre szánt források szűkös mértéke, valamint a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer (BNV) építésének különböző állapota. A beavatkozások eredményességét az újabb rendkívüli árvizek katasztrófa nélküli levezetése igazolja. A BNV építése több módon is akadályozta a Budapest feletti védelmi szakaszok megfelelő biztonságra történő kiépítését. Az előkészítés időszakában a fejlesztés arra várt, hogy a BNV építésével az érintett szakaszok védelmi rendszere a Nagymarosi vízlépcső védelmi létesítményeiként, tározótöltésekként épülnek át, ezáltal a jelenleginél jóval nagyobb árvízi biztonságot eredményezve. A több évre elhúzódó egyezkedések azt eredményezték, hogy ezen a szakaszon a dunai árvízvédelmi rendszer folyamatosan kiépítetlen maradt. Sajnos az építés során - a BNV beruházás leállításának időpontjáig - a már megtervezett védelmi létesítmények nem épültek meg, így az árvízvédelmi művek rendszere itt mind mai napig kiépítetlen. A veszélyhelyzetet enyhíti, hogy az EU támogatású Duna-projekt lehetőséget teremt a 2013-ban hatályos mértékadó előírások szerinti kiépítésre. A projekt építési munkái jelenleg is folyamatban vannak. Sajnos a kiépítés sem teremti meg a Duna közös, szlovák és magyar oldali szakaszának egyen- szilárdságát. A szlovák oldalon az árvízvédelmi töltések tározótöltéssé épültek át, így átlagosan 1,5 m-rel magasabbak és a magyar oldali védelmi rendszernél jóval stabilabbak. A Duna árvízvédelmi rendszerének fejlesztésére irányuló, EU forrásból megvalósuló Duna-projekt 5 igazgatóság területén igényelt, igényel beavatkozásokat. A fejlesztés a mértékadó állapotokra történő kiépítéseket, a védelmi rendszer stabilitási problémáinak megszüntetését, valamint a nem megfelelő állapotú műtárgyak átépítését tűzte ki célul a Duna Rajka Mohács közötti szakaszán. (A projekt rövid ismertetését e kiadványl23 - 126. oldalán közölt összeállítás foglalja össze.) A fejlesztés megvalósítása az érkező rendkívüli árvíz időszakában folyamatban volt. Az egyes érintett árvízvédelmi szakaszokon az építés töltésmegbontást, stabilitást csökkentő beavatkozásokat (humuszleszedés, mentett oldali rézsű megbontás), ideiglenes művek (műtárgyépítések helyszínén) építését jelentette. A Budapest alatti szakaszokon a mértékadó árvízszintek meghatározásánál az 1956. évi jegesár hatására kialakult felszíngörbe szintjeit is figyelembe vették, igy a nyári árvizek alapján számított mértékadó állapotnál 1,5-2,2 m-rel nagyobb magassággal épültek ki.
