Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Baross Károly: A 2013. évi rendkívüli dunai árvíz szervezési tapasztalatai
A 2013. évi rendkívüli dunai árvíz szervezési tapasztalatai 101 létszám nem mindig állt rendelkezésre. Ezt a hiányt is tudná pótolni a védelmi osztagok rendszerének visszaállítása, hiszen egy jól szervezett osztag akár több ezer ember munkáját is tudja irányitani. A védekezés tanulsága volt az a tény, amit minden jelentős árvíz levonulása nyomán megállapítunk, hogy a legnagyobb segítséget a védekezés során az egyenruhás állomány és ezen belül is a honvédség jelenti. Ugyanakkor több esetben és helyszínen okozott gondot az önkéntesek munkájának a szervezése, a lakóhelyüket védő emberek sok esetben indokolatlan beavatkozási szándékának kordában tartása. Ezen a területen jelentős szervezési feladatok állnak még előttünk és itt volna leginkább szükség a katasztrófavédelmi szakemberek szervezési tapasztalatainak hasznosítására. Ezek a döntések utólag igazolták a létjogosultságukat, de a végrehajtásuk a mai kor követelményének megfelelő létszámnyilvántartás hiányában számos rizikófaktort hordozott magában. Olyan létszámnyilvántartó rendszer kialakítása szükséges, amely békeidőben feltöltve és folyamatosan karbantartva biztosít minden információt az ágazat védekezésbe bevonható munkatársairól. A nyilvántartásnak tartalmazni kell a védekezési tapasztalatra vonatkozó minden olyan információt, ami egy vezénylésre vonatkozó döntés meghozatalához szükséges. Védekezés esetén pedig biztosítania kell a létszám-mozgás nyomon követését, a vezénylések nyilvántartását, a még vezényelhető létszám azonnali kimutatását. 3. A védekezés irányítása A rendkívüli árhullám érkezésére vonatkozó első előrejelzések megjelenésével egyidejűleg valamennyi védekezésben érintett szervezet megkezdte a felkészülést az árviz fogadására. Az Országos Műszaki Irányító Törzs készültségbe helyezéséről már a nagycsapadék előrejelzések alapján döntés született. Az árhullám fogadására való felkészülést, az állami tulajdonú és vízügyi igazgatósági kezelésben lévő védelmi létesítmények megerősítését, a szükséges létszám, anyag és eszköz biztosítását az első pillanattól kezdve az OMIT irányította. Nem volt ennyire egyértelmű a helyzet az önkormányzati védekezés esetén. Az OMIT utasítására a védekező igazgatóságok az önállóan védekező települések védekezési tevékenységének szakmai irányításához a műszaki szakértőket kivezényelték, azonban jogszabály értelmezési problémák miatt az önkormányzatok eltérő módon reagáltak. Volt ahol a katasztrófavédelem képviselői vették át az irányítást és kezdték meg a védelmi létesítmények kiépítését, a védekezés előkészitését a vízügyi szakértők véleményének figyelmen kívül hagyásával, máshol pedig kezdettől fogva a vízügyi műszaki szakértő irányítása volt a meghatározó. Ennek eredményeként helyenként védekezésre alkalmatlan, felesleges létesítmények épültek ki.
