Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)

Jeges árvízi emlékek – Baja

Az 1955-56-os esztendő telének végén - többféle ok egyidejű kölcsönhatása következtében - a Duna magyarországi szakaszán, különösen Dunaföldvár alatt, mindaddig nem tapasztalt erősségű és magasságú jeges árvíz pusztított. Az 1956. január közepe és március közepe közötti időszak főbb hidrometeorológiai jellemzői: szigorú, hosszú tél, kemény fagyok, majd a Duna felső szakaszain hirtelen olvadás, jelentős csapadék, gyors árhullámok. Az alacsony és magas hőmérsékletek szokatlanul nagy különbségének és gyors váltakozásának következtében a folyó több száz kilométeres szakasza teljes szélességben befagyott, és vastagon állt rajta a jég.

Újabb és újabb árhullámok, hideghullámok, lefagyó és összetorlódó, megbonthatatlan jégtömegek, lassú jégmozgás, vízvisszaduzzasztás rontották a folyó jéghelyzetét. Az addig nem mért vízmagasságok alacsony, gyenge töltésekkel párosultak. Március első és második hetére katasztrofális jeges árvíz alakult ki. Kiürített települések, gátszakadások, elárasztott területek, lerakodott iszaptenger jellemezték a kialakult helyzetet. Az ósükösdi Vajastorok és az országhatár közötti 65 km hosszú szakaszon 22 helyen szakadt át a Duna bal parti védtöltése. A Baja feletti szakadások szélessége 20- 130 m, a város alattiaké 22-200 m, mélységük 1,5- 15 m között változott. Az 1956. évi dunai jeges árvíz legnagyobb töltésszakadása Donibori pusztánál, a jobb parti töltésen keletkezett. A szakadás 250 m széles, a kimosott kopolya pedig 17 m mély volt.

Baja város számára a legtragikusabb esemény 1956. március 11-én 17.45 órakor következett be, amikor - a védekezők erőfeszítése ellenére - a jeges ár áttörte a város központjában lévő, a „pecás” szobráról jól ismert tégla-boltíves Vörös-hidat. Több méteresjeges víz alá került a Józsefváros és a település több más területe, ipari, gazdasági létesítménye is. Baján 360 család vált hajléktalanná. De a Baja alatti töltésszakadások miatt a teljes Mohácsi-szigetet és részlegesen több települést is elárasztott a víz.

A jeges ár 1956. március 13-án tetőzött Bajánál 1037 cm-rel, addig soha nem mért maximummal.

A jeges ár elvonulása után - az egész társadalom összefogásával - azonnal megkezdődött az újjáépítés; a vízügyi szakemberek irányításával helyreállították a töltéseket, majd megindult a védvonalak fejlesztésének több évtizedes munkája. Az országhatár és Dunapataj közt mintegy 6 millió m3 földet építettek be a töltésekbe. A megerősített töltés koronaszintje a mértékadó árvízszint (az 1956. évi jeges árvíz szintje) fölé 1 m magasságra épült, a korona szélességét 6 méterre, a töltés talpszélességét pedig 45-60 méterre növelték.

A lerombolt Vörös-híd helye mellett (a Sugovica töltésén) a piactérrel szemben 1956. szeptember 28- án 3 m magas emlékoszlopot állítottak (26/1). Dunafalván (26/2 N: 18,77°, E: 46,39°) Dusnokon (26/3 N: 18,96°, E: 46,39°) és Újmohácson (26/6 - N: 18,70°, E: 46,00°) is találhatók emlékhelyek.

Az 1956. évi jeges ár 50. évfordulójára több emléktáblát helyeztek el: az Ersekcsanádi szivattyútelepen (26/4 N: 18,92°, E: 46,25°), Baján a Deák Ferenc zsilipnél, a Karapancsai szivattyú- telepen (26/5 -N: 18,89°, E: 45,94°), a Karapancsai vadászkastélyon, valamint Sárhát-Újmohács művelődési házán. A kör alakú tábla anyaga gránit, színe sötétzöld; vésett fehér betűkkel, magyar, német, angol nyelven közli a legmagasabb vízállás időpontját, s két kéz mutatóujja közti vonallal jelzi az ottani árvíz szintjét. (Tervezte Klossy Irén grafikusművész, készítette Nuszpl Ferenc kőfaragó mester.)

Források:

Fciludi Gábor-Szádeczky Attila: Az 1956 évi jeges árvíz a Duna magyarországi déli szakaszán. Hidrológiai Közlöny, 2002. 5. sz.

Faludi Gábor: Az 1956. évi dunai jeges árvíz emléktáblája Baján. Hidrológiai Közlöny, 2003. 2. sz.

Faludi Gábor: Kiállítás az 1956. évi jeges árvíz képeiből. Hidrológiai Közlöny, 2004. 4. sz.

Faludi Gábor: Az 1956. évi dunai jeges ár emlékei. Kézirat. Duna Múzeum, Esztergom, 2008.

Az 1956. évi dunai jeges árvíz Magyarországon. Vízügyi Közlemények, 1956, 4. füzet..

Memorials of the 1956 ice-jam flood. A disastrous ice-jam flood has developed on the Danube in March, 1956. Over a 65 km long reach upstream of the southern national border, the flood levee on the left-hand bank has failed at 22 sites. The tragedy for Baja Town ensued on the 11th March, 1956, when regardless of the tremendous efforts of the flood fighting forces, the ice floes broke through the defences at the brickwork arch bridge at the town centre. Memorial columns and tablets, together with a number of engraved markers of the peak water level are reminders of the devastating flood and the casualties.

Gedenkstätten des Eishochwassers des Jahres 1956 der Donau. Anfang März 1956 kam es zu einem katastrophalen Eishochwasser an der Donau. Auf dem 65 km langen Abschnitt oberhalb der Südgrenze des Landes brach der Schutzwall am linken Donauufer an 22 Steilen. Der tragischste Tag für die Stadt Baja war der 11. März 1956, als das Eishochwasser die im Stadtzentrum befindliche Vörös- Brücke (Rote Brücke) mit Ziegelgewölben durchbrach. Gedenksäulen, Gedenkstätten und den damaligen höchsten Wasserpegel zeigende Tafeln erinnern an das verheerende Hochwasser und die übermenschliche Arbeit jener, die sich an den Schutzmaßnahmen beteiligt haben.

63