Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)
Kossuth Lajos-forrás ivócsarnoka – Balatonfüred
Balatonfiired elsősorban savanyúvizeinek, gyógyvizeinek köszönhette a hírét a 18. században. A városban fakadó forrásokat már 1730 óta fürdőkúra céljaira ajánlották. A legismertebb ezek közül a mai Szívkórház előtt foglalt Kossuth-forrás. Egykori tulajdonosa, LÉcs Ágoston tihanyi apát állítólag megtisztíttatta a környékét, a forrást egy tölgyfa odúba vezette, és 1743-ban fürdőt épített a környékére. Ami azonban biztos: az apátság 1755-ben az összes füredi savanyúvíz forrást megvásárolta. így aztán a 18. század második felében az itteni fürdőélet és a kút is egyre népszerűbb lett, s 1777-ben Fejér Antal táblabíró hosszabb versben dicsőítette vizét: „Forr e Savanyú víz Balaton partyábul Szerentsés, ki issza minden nap kúttyábul... A vers két strófája a kútnál nemrégiben elhelyezett táblán olvasható - akárcsak Berzsenyi Dániel 1821-ben írt sorai, melyben a füredi vizet „ditsőforrás"-nak nevezte, leírva versében gyógyulását is. A víz kémiai összetételét részletező táblák mellett Vitkovits Mihály (1822), Garay János (1948), Keresztury Dezső (1957, 1993) és Berda József (1962) gondolatai erősítik a víz gyógyhatásúba vetett hitet. A ma is látható, klasszicista stílusban alkotott 12 oszlopos ivócsamok 1802-ben épült, Lechner Mátyás tervei szerint. 1852 nyarán 1. Ferenc József császár és felesége is meglátogatta országjáró körútja alkalmával Füred híres forrását, s ezt követően a lojális tihanyi apát - „ a hódoló tisztelet megnyilvánulásaként” - az uralkodóról nevezte el a kutat. 1853-ban Fruman Antal, a füredi Kerek templom építésze sima sátortetőt épített az oszlopok fölé. Az egymással szemközti két gyógyvízcsaphoz kis lépcsők vezetnek le. Annak idején egy zsineg végén függő üvegkancsóból szolgák töltötték meg a vendégek hazulról hozott poharait. Volt, aki közönséges poharat használt, míg mások díszesebb, füredi emlék céljára készített ivóedényt. Ma már önkiszolgáló rendszer működik a százados platánfák árnyékában: rövid sorba állás után mindenki maga tölti tele a poharát vagy gyógyvi- zes kannáját. Ivókúraként gyomorhurut, epe- és bélbántalmak, sőt cukorbaj ellen is hatásos a gyógyvíz. A füredi kúrák hatékonyságához a klimatikus tényezők, a kiegyensúlyozott hőmérséklet, a csend, a jó levegő, a harmonikus szépségű táj és a tó tükrének nyugtató hatása is hozzájárulnak. A füredi víz jelentős ásványi anyag tartalmú, jellege szerint kalcium- és magnézium, hidrogén-karbonátos, szulfátos típusú, jelentős szabad széndioxid tartalmú (ún. savanyúvíz), amely a 74/1999. (XII. 25.) EüM. rendelet szerint ivásra és fürdővízként is ásványvíznek minősíthető. Az 1950-es évek elején megváltoztatták a forrás nevét. 1952-ben a megyei idegenforgalmi hivatal azt javasolta, hogy Kossuth Lajosról nevezzék el a létesítményt. Indoklásul nem Ferenc József és Kossuth Lajos engesztelhetetlen politikai szembenállására hivatkoztak, hanem arra, hogy Kossuth írta a Fürdői Levelek-et, amelyekben - a füredi víz gyógyhatásának magasztalása mellett - a balatoni gőzhajózás megteremtése mellett is síkraszállt, döntő lökést adva Széchenyi István kezdeményezésének. Források: Záhonyi Ferenc: Balatonfürcd. Veszprém, 1988. www.visitbalaton.hu Fountain dome of the Lajos Kossuth spring - Balatonfüred. “Sour" mineral and medicinal waters have contributed materially to spreading the fame of the town in the 18th century. The present fountain dome supported on twelve columns was built in classicist style in the early 1800’s and modified in 1853. The fountain spouts fresh, delicious “sour” water praised by Lajos Kossuth already in his famous “spa-letters” written in 1842. The water is of the calcium-magnesium-hydrogen carbonate, sulphate type, and contains much free carbon dioxide. Trinkhalle der Lajos-Kossuth-Quelle - Balatonfüred. Im 18. Jahrhundert verdankte die Stadt ihren Ruf in erster Linie ihrem Sauer- und Thermalwasser. Die auch heute sichtbare, im klassizistischen Stil errichtete Trinkhalle mit 12 Säulen wurde Anfang der 1800er Jahre erbaut. In der im Jahre 1853 umgebauten Halle mit Säulenkonstruktion konnte frisches, wohlschmeckendes Sauerwasser getrunken werden, das auch in den Briefen von Lajos Kossuth aus dem Jahre 1842 über das Bad rühmend erwähnt wird. Das Wasser vor Füred ist seinem Charakter nach kalzium- und magnesiumhaltig und gehört zum wasserstoffkarbonat- und sulfathaltigen Typ mit erheblichem Gehalt an freiem Kohlendioxid. 81
