Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)
Szivattyútelep – Érsekcsanád
A Kalocsai Sárköz a Duna magyarországi középső-alsó bal parti szakaszának Solttól Bajáig húzódó térsége (804 km2). A jelentős nagyságú területnek mintegy kétharmada mélyen fekvő. A Duna menti sávot a 19. század utolsó harmadáig a megáradt folyó gyakran elöntötte. A legnagyobb veszélyt a jégzajlások, jégdugulások, jórészt pedig a Duna áradása miatt bekövetkezett gátszakadások okozták. Ez az oka annak, hogy a korabeli térképeken mocsaras, lápos térségként jelenik meg ez a szakasz, akárcsak a folyam melletti vonulat. A fenyegetett terület vízrendezésének igénye hozta létre 1872-ben a Pestmegyei Sárközi Armentesítő Társulatot. Ez a Társulat építette Ersekcsanád határában, a Duna mentett oldalán a gátőrházat (1888), majd a Duna szabályozását követően a vascsöves zsilipet (1896), valamint a magas dunai vízállások idején a terület belvíz- mentesítésére szolgáló gőzüzemű szivattyútelepet (1898). A vascsöves zsilip és a gőzüzemű szivattyútelep egyaránt a Schlick gyár terméke. A szivattyútelepen körülnézve felidézhető a kemény munkát végző szorgos emberek tevékenysége. A belső falakon elhelyezett képek bemutatják az ékszerdobozhoz hasonló gépház archaikus berendezését, a csodásán csillogó rézcsöveket, csapokat. Elmerengve a látványon, szinte megelevenedik a múlt: halljuk a gépek halk moraját, látjuk a kazánok tüzét és a sárga, fénylő ke- ramit padozatot, s a kémény éppúgy testközelbe kerül, mint az örvénylő vízben ficánkoló halak. A megszélesített töltésen árvízvédelmi központot, gátőrházat és gépészlakást rendeztek be, a kettő közt - a töltés alatt - vascsöves zsilip működik (három, egyenként 1000 mm átmérőjű acélcsővel, mindkét oldalon tolózárral), mellette szivattyútelep. A vascsöves zsilip alacsony dunai vízállásnál az odavezetett belvizek fölöslegét gravitációs úton engedi, illetve magas vízállásnál az eredeti (de 1971 óta villamos meghajtású) szivattyúk segítségével nyomja a Dunába. A szivattyúk teljesítménye 6,0 m-Vs, az emelőmagasságuk 3,75 m. Az árvízvédelmi központot és a gátőrházat 1980-ban átépítették. A szivattyútelep épületegyüttesét az eredetivel megegyező formában alakították ki; a gépi berendezések teljes felújításával 1996-98 között készültek el. így lett a dunai bal parti térség varázslatos vízügyi építményegyüttes, mely éppúgy harmonizál a természettel, mint az épített környezettel, teljességgel megfelel funkciójának, s esztétikai megjelenítésében is egységes: őrzi a múltját, és méltó is hozzá. A gátőrház mellett hat óriási tölgyfa magasodik: 1896-ban az ezeréves évforduló tiszteletére ültetették de később körbeépítették őket. Egyikük most az árvízvédelmi központ épületéből emelkedik ki. Túrakerékpározásra alkalmas burkolt út a bajai és a szekszárdi Duna-híd közötti bal és jobb parti árvédelmi fővédvonal. így Európa legjelentősebb ártéri természeti értéke, Gemenc - egyedi növény- és állatvilágával, feketególyáival, rétisas-állományával, s több mint 250 madárfajával - kerékpárral körbejárható. Minden látogatóban maradandó emléket hagy a gátőrház, a szivattyútelep, az óriási tölgyek, a díszfák, a rendet, nyugalmat sugárzó egészséges természeti táj látványa. Régi hagyomány szerint az Ersekcsanádon és más környező községben házasságot kötő fiatalok első útja az optimizmust, nyugalmat, harmóniát, erőt sugárzó Duna-parti épületegyüttes és az öreg tölgyek mellett vezet a Dunához. Források: Asbóth Miklós: A Kalocsa és a Kalocsa környéki ár- és belvizek, vízi munkálatok és a hajózással kapcsolatos események kronológiája. Nagy Lajos Könyvtár, Kalocsa, 1998. Faludi Gábor: Az Ersckcsanádi szivattyútelep, védelmi központ és gátőrház. Kézirat. Duna Múzeum, Esztergom, 2008. Faludi Gábor - Sági Jenő: Szivattyútelep Ersekcsanádon. Hidrológiai Közlöny, 2003. 3. sz. Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában. Bp., 1973. Ihrig Dénes: A magyar vízszabályozás története. Bp., 1973. Józsa István: A hazai belvízvédelem muzeális szivattyúi. Kézirat. Duna Múzeum, Esztergom, 2008. Kenessey Béla: A csonka-magyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége. Bp., 1931. Lift Station, flood-fighting headquarters and levee ranger station - Ersekcsanád. Downstream of the severed Danube bend at Ersekcsanád a steam-powered pumping station was built in 1898 to lift the undrained runoff into the Danube. The pumps were replaced in 1971 by electricity-driven models and on the occasion of the 100th anniversary the entire building was reconstructed. On the widened levee crest a flood-fighting headquarters, a levee ranger station and a mechanics' flat were provided. On the opposite bank of the Danube one of the most valuable flood-plain nature conservation areas in Europe - the Gemenc fringe forest - is situated. Pumpenanlage, Schutzzentrale und Deichwächterhaus - Ersekcsanád. Die mit Dampf betriebene Pumpenanlage unterhalb des Durchstichs der Donau bei Ersekcsanád wurde im Jahre 1898 erbaut und diente zum Überheben des nicht versickerten Oberflächenwassers in die Donau. Die Niederlassung wurde im Jahre 1967 elektrifiziert und zum 100. Jahrestag ihrer Errichtung vollständig erneuert. Auf der verbreiterten Böschung befinden sich eine Hochwasserschutzzentrale, ein Deichwächterhaus und eine Wohnung für den Mechaniker. Am anderen Donauufer liegt der bedeutendste Flussauenwald Europas, Gemenc. N: 18° 55'05” (18.92°) E: 46° 15'07" (46.25°) 61
