Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)
Vásárhelyi Pál síremléke – Budapest
A Felvidéken született Vásárhelyi Pál (1795- 1846) a reformkor legjelentősebb vízmérnöke volt. Jóllehet nevét a Tisza-szabályozás tette halhatatlanná, számos további alkotása révén is érdemes róla megemlékezni. Fiatal mérnökként részt vett a reformkori vízimunkákat megelőző szakmai felmérésekben: 1819-ben a Körösök mappációján dolgozott a jeles vízmérnök, Huszár Mátyás (1878-1843) oldalán, majd - ugyancsak Huszár irányítása alatt - részt vett a Duna Pétervárad-Orsova közti szakaszának felmérésén. Itt szerzett tapasztalatait, valamint kiváló elméleti képzettségét hasznosította, amikor gr. Széchenyi István királyi biztos mellett dolgozva elkészítette az al-dunai Vaskapu szabályozásának tervét, majd megkezdte - a később Széchenyiről elnevezett - al-dunai út építését (1834-35), valamint a Vaskapu szabályozását (1834-37). 1837-ben a Vízi és Építészeti Főigazgatóság budai központjába osztották be, mint első hajózási mérnököt, s 1841-től központi hajózási felügyelői minőségben vett részt az ország legkülönbözőbb részeire kiterjedő vízi munkálatok ellenőrzésében és irányításában. Magyar nyelven megjelentetett tudományos munkásságának elismeréseképpen az Akadémia 1835-ben levelező, majd 1838-ban rendes tagjává választotta. Vásárhelyi Pál 1843-ban készítette el egyik legfontosabb munkáját: a Dunának és mellékfolyóinak az Adriai-tenger szintjére vonatkoztatott szintezési térképét. Sokan neki tulajdonítják a Tisza szabályozási tervének elkészítését, jóllehet ő - munkatársai vízrajzi felvételeire alapozva - a szabályozás fő alapelveit, koncepciótervét vetette papírra. A részlettervek kidolgozása már az 1846 utáni korszak mérnökeinek feladata lett, akik az alapkoncepció elveinek figyelembevételével hajtották végre a tervezést. Vásárhelyi azonban még az első, tiszadobi kapavágást sem érhette meg. Korai halálát a Tiszavölgyi Társulat ülésén, a szabályozási koncepció körüli vita közben bekövetkezett szívrohama okozta. A költő-jóbarát, Vörösmarty Mihály verssel emlékezett meg VásárhelyitőI; a síremléken ma is olvashatók szép sorai: Hallom-e még zúgásaidat, Tisza féktelen árja! Látom-e, zöld koszorús róna, virányaidat? Eljön-e a dél báb tündér palotáival álmom Képeihez, szebbnek festeni a honi tért? Oh siket és vak a fold. De ha nemzetem egykor idézné Hü nevemet, lelkem hallja s megérti e szót. Vásárhelyi halálának 125. évfordulóján, 1971- ben, az Országos Vízügyi Hivatal síremléket állíttatott a Kerepesi temetőben, ide szállítva a felszámolt budai Csörsz utcai temetőből a mérnök hamvait és vörös márvány sírkövét is. Az elkészült síremléken G rantner Jenő (1907-1983) faragta köbe a Tisza- szabályozás mérnökének ülő alakját, a téralakító tervet pedig Zilahi István Ybl-díjas építész készítette. Az elmúlt években az időjárás annyira kikezdte a síremléket, hogy az alapot jelentő téglafalról letöredeztek a burkoló márványlapok. Ekkor a Magyar Mérnöki Kamara gyűjtést indított a síremlék átfogó felújítására, s 2007 őszére megújult a márványfal, rajta aranyló betűkkel Vörösmarty költői sorai. Napjainkban ismét Vásárhelyi Pál nevéhez kapcsolódik az a törvénybe iktatott program, amely új módszerekkel - s az alföldi térségfejlesztéssel egybekapcsoltan - kívánja megoldani a Tisza és mellékfolyói okozta árvizek elleni védelmet. Források: Deák A. András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozá- sig. Bp., 1996. Gonda Béla: Vásárhelyi Pál élete és müve. Bp., 1896. Magyar Életrajzi Lexikon Bp., 1981-82. The tombstone of Paul Vásárhelyi (1795-1846) the greatest reclamation and fluvial engineer of the reform era is in the Kerepesi graveyard in Budapest. His name will always be associated with the regulation of the Tisza River and reclamation of her valley, though his other achievements in the field of fluvial engineering on the Danube and the Tisza are also to be remembered. In recognition of his scientific results the Hungarian Academy of Sciences has elected him corresponding member in 1835 and full member in 1838. The tombstone carved by the sculptor artist Jenő Grantner was erected in 1971 and restored in 2007. Grabmal von Pál Vásárhelyi in Budapest, im Kerepesi-Friedhof. Vásárhelyi (1795-1846) war der bedeutendste Wasserbauingenieur des Reformzeitalters. Sein Name wurde durch die Erarbeitung des Konzepts der Theißregulierung unsterblich gemacht, verdient jedoch auch wegen seiner Beteiligung an zahlreichen anderen flußbaulichen Arbeiten an Donau und Theiß die Achtung der Nachwelt. Als Anerkennung seiner wissenschaftlichen Tätigkeit wurde er von der Ungarischen Akademie der Wissenschaften 1835 zunächst zum korrespondierenden, 1838 zum ordentlichen Mitglied gewählt. Sein Grabmal, ein Werk des Bildhauers Jenő Grantner wurde 1971 aufgestellt und im Jahre 2007 in Stand gesetzt. 22. 55
