Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)
Víztorony – Budapest, Népliget
A pesti városrész vezetékes vízellátására kiépített vizmű - a település gyors növekedése miatt - egyre kevésbé tudta kielégíteni az igényeket. Először a budaújlaki vízműből pótolták a szükséges mennyiséget, de miután ott is vízhiány lépett fel, hamar beszüntették ezt a megoldást. Ezután a műszaki ügyekben illetékes Közmunka Tanács különböző megoldásokkal kísérletezett (például szüretien és mesterségesen szűrt Duna-víz keverékét továbbították a vezetékbe), mígnem az 1892. évi kolerajárvány nyomán a belügyminiszter (az első miniszteri székbe emelkedett kiváló mérnök), Hieronymi Károly (1836-1911) erélyes utasítására Budapest Székesfőváros Tanácsa 1892-ben egy aknakútból, egy gépházból és egy kis víztoronyból álló, napi 800-1200 m3-es vízmüvet építtetett az Üllői út mentén. A talajvízből szűrt vezetékes ivóvízzel a Népligetet és a környékén épült tisztviselőtelepet kívánták ellátni. Ezt a müvet - a sok ideiglenes megoldás mellett - véglegesnek szánták a szakemberek. (A megépült vízmüvet azonban - közel hat évtized után - kikapcsolták a fővárosi vízellátási rendszerből.) A 19. század végén nagy ütemben fejlődött a Népliget. 1889-ben építették ki a kövezett Üllői utat, s a Népliget nyilvános parkká alakítását is napirendre tűzték. 1890-ben ültették el Klenszky Vilmos és Kulcsár Ferenc tervei alapján - a ligetet körbeölelő út mellé a faiskola vékony magas platánfáit, az európai hársakat, az amerikai kőriseket, a kaliforniai zöld juharfákat és a fekete vagy platánlevelű juharfákat. A növények telepítése - a lakossági ellátáson túl - tovább növelte a vízműszolgáltatás iránti igényeket. Az 1893. május 17-én üzembe helyezett 120 m3-es víztorony terveit Kájlinger Mihály (1860- 1924), a Fővárosi Vízmüvek későbbi igazgatója készítette el. A napjainkban műemléki védelem alatt álló, 35 méter magas, téglaburkolatos víztorony három szintre tagolódik. A henger formájú víztartályt kívülről hat, a földszint hengeres tömegéből kiemelkedő pillér tartja. A földszint felett tömör mellvédü terasz található. Az íves falazattal kitöltött pillérközök fűikéit kő konzolokról induló téglaívek hidalják át. A tartály falán hat kúptetejű, palával és fával fedett, téglakeretezésű körablak nyílik a külvilágra. Az egyemeletes, kontyolt nyeregtetős gépház épülete a torony déli oldalához kapcsolódik. Az 1950-es években üzemen kívül helyezett épület ma műemléki védelem alatt áll. A régi századforduló hangulatát idéző, fákkal körbevett műszaki létesítmény szomszédságában épült meg az Üllői úti autós felüljáró. A víztorony pedig - amelyet több mint fél évszázada kivontak a városi közszolgáltatás „vízkeringéséből” - immáron nyugdíjas életét éli. Források: Berták László (szerk.): Víztornyok Magyarországon. Bp., 2007. Jancsár Péter (szerk.): A 100 éves Fővárosi Vízművek. Bp„ 1968. www.viztorony.hu Elevated reservoir - Budapest, Public Park. Complying with the strict instructions of the minister of the interior, in the aftermath of the cholera epidemic of 1892 a local water works consisting of a shaft well, a machine house and an elevated reservoir was built in the Public Park. The aim was to provide filtered, piped drinking water to the park area and the public- servant housing scheme developed in the vicinity. The 35 m tall, 120m3 reservoir is subdivided into three levels. Decommissioned in the 1950ies, the elevated tower is presently a protected item of cultural heritage. Wasserturm - Budapest, Népliget (Volkshain). In der Folge der Choleraseuche des Jahres 1892 wurde auf ausdrückliche Anweisung des Innenministers ein Wasserwerk erbaut, das aus einem Schachtbrunnen, einem Maschinenhaus und aus einem kleinen Wasserturm bestand und der Versorgung des Hains und der umliegenden Beamtenwohnsiedlung mit filtriertem Trinkwasser diente. Der 35 m hohe, mit Ziegeln verkleidete Wasserturm mit einem Volumen von 120 m3 ist in drei Etagen gegliedert. Inden 1950er Jahren wurde er außer Betrieb gesetzt, heute steht er unter Denkmalschutz. 20. 51
