Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)
Víztorony – Budapest, Margitsziget
A budapesti Margitszigetet - az 1908. évi XLV1I1. törvény alapján - közkertté nyilvánították, s ennek következtében a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tulajdona lett. A 96,5 hektárnyi park fenntartásához jelentős mennyiségű öntözővízre volt szükség, ezért kutakat, gépházat, hálózatot és egy víztornyot kívántak építeni a kedvező adottságú területen. Az 1910-ben kiírt pályázaton Zielinski Szilárd (1860-1924) műegyetemi professzor és Ray Rezső Vilmos (1876-1938) pályázatát fogadták el. Elgondolásukban az akkor még igen újnak számító vasbeton technológia szerepelt. A statikai terv Zielinskinek, az építészeti megoldás pedig Ray Rezsőnek köszönhető. A tervező Zielinski Szilárd megkülönböztetett szerepet játszott a magyar mérnöktársadalomban. O volt az első mémökdoktor az országban, 1921-től a Fővárosi Közmunkák Tanácsának első mérnök elnökévé nevezték ki, majd a mérnöki érdekvédelemért folytatott, sok évtizedes kitartó harc után 1924-ben, a frissen megalakult Mérnöki Kamara első elnöke lett. A szecessziós ipari stílusban épült torony alaprajza nyolcszögü, szimmetrikus szerkezet, magassága 57 m, míg az alapok a föld felszíne alatt 5 m mélyen készültek. A francia F. Hennebique 1892- ben szabadalmazott eljárásával méretezett vasbeton pillérek alkotják a fö tartószerkezetet (a számításokat Zielinski állandó munkatársa, Jemnitz Zsig- mond végezte), erre nehezedett a 40 m magasságban elhelyezett, 13 m átmérőjű, 10 cm falvastagságú 600 m'-cs vasbeton tartály súlya, azaz mindegyik pillérre 220 tonna. A torony egy bordás vasbeton síklapon áll. Magyarországon - az 1968-ban lebontott kőbányai (1903) és a nemrég felújított szegedi (1904) mellett - ez volt a harmadik vasbetonból készült víztorony. (Mindhárom Zielinski alkotása.) Az építési engedélyt a közmunkatanács csak Zielinski személyes felelősségére adta ki. A Margitsziget vízmüvét (öt aknakutat, továbbá egy közel 24 km-es csőhálózatot) és a háborúban súlyosan megsérült, de kijavított víztornyát 1950-ben átvette a Vízmüvek. Felismerve a sziget kitűnő adottságait, további kutakat építettek, s a többlet-vizet a Margit hídon átjuttatták a hálózatba. Mindez egyúttal meg is kérdőjelezte a torony eredeti rendeltetését, mert a megemelkedett hálózati nyomás meghaladta a toronymedence 43 méteres magasságát. A víztornyot az 1960-as évek első felétől üzemen kívül helyezték, s kiszerelték belőle a medencét. 1984-től a váci székhelyű Göncöl Egyesület vette bérbe a létesítményt. A Kilátó Galéria 1986-ban nyitotta meg első kiállítási szezonját, s azóta is minden nyáron (májustól szeptemberig) két kiállítási szinten rendezett kortárs művészeti, valamint a környezet- és természetvédelmet művészi eszközöket bemutató tárlatokkal várja a látogatókat. Földszinti fogadótermében található a magyarországi nemzeti parkok információs pontja és állandó kiállítása. 2008-ban egy, a Margitsziget történetét bemutató tárlattal alapozták meg a kupolaterembe tervezett Margitsziget helytörténeti állandó kiállítást. Az épület ma ipari műemlék, szerves része Budapest városképének, egyszersmind a Fővárosi Vízművek Zrt. jelképe. A torony belső falán elhelyezett emléktábla szövege: "ÉPÍTETTE: A FŐVÁROSI KÖZMUNKÁK TANÁCSA DR. ZIELINSKI SZILÁRD MÉRNÖK, müegyet. tanár tervei szerint. BECK ALAJOS főmérnök vezetése mellett A MAGYAR VASBETONÉPÍTŐ CZÉG KEMÉNY ÉS TISZA vállalatában GRUBITS HENRIK pallérral és magyar munkásaival 1911-ben." A torony belső falának másik oldalán, szintén vörös márványtáblán a műtárgy műszaki adatai olvashatók. Források: Berták László (szerk.): Víztornyok Magyarországon. Bp., 2007. Hajós György: Zielinski Szilárd. Bp., 2004. www.viztorony.hu Elevated reservoir - Budapest, Marguerite Island. The island was opened to the public in 1908. Maintenance of the 96.5 hectares large park required large volumes of water. To guarantee uniform pressure, an elevated reservoir was built in 1911. The art-nouveau industrial style reservoir of 600 m3 volume is carried by 57 m tall columns on an octagonal foundation slab. This was the third elevated reservoir built of reinforced concrete in Hungary. Decommissioned in 1964, it is presently the site of exhibitions. The industrial monument has become an organic part of the Budapest townscape and is at the same time the emblem of the Budapest Water Works Pic. Wasserturm - Budapest, Margaretheninsel. Die Insel wurde im Jahre 1908 zum öffentlichen Garten erklärt. Zur Erhaltung der 96,5 Hektar großen Gartenanlage, deren Bewässerung eine beträchtliche Wassermenge erforderte, wurde im Jahre 1911 ein Wasserturm aufgestellt. Der Turm, ein Industriegebäude im Jugendstil, hat einen achteckigen Grundriss und eine symmetrische Konstruktion mit 57 m Höhe und 600 Kubikmeter Fassungsvermögen. Es war der dritte aus Stahlbeton erstellte Wasserturm in Ungarn. Seit 1964 ist er nicht mehr im Betrieb, seither beherbergt er Ausstellungen. Das Gebäude ist heute Industriedenkmal und organischer Bestandteil des Stadtbilds von Budapest und zugleich das Symbol der Hauptstädtischen Wasserwerke GmbH. 15. 4I
