Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)

Nicki Duzzasztómű a Rábán

A műtárgy - elődeivel együtt mindmáig fontos sze­repet tölt be a Kisalföldi-medence vízgazdálkodásá­ban. Eleinte a Rábából betáplált víz látta el energiá­val a kis-rábai vízimalmokat, később duzzasztással juttatták el az öntözővizet a térségbe. Azért emelték meg a Rába folyó vízszintjét, hogy az érkező vízho­zam egy részét a Kis-Rábába tereljék. Megoszlanak a vélemények arról, hogy a Kis-Rába természetes, vagy inkább mesterséges kiágazás-e. Valószínűnek tűnik, hogy az elmúlt évszázadokban a molnárok összekötötték és kikotorták a Rába korábbi fattyú- ágait, s az így kialakított rendszert működtették. A Kis-Rába alsó vége egykor a Hanság mocsarába ve­szett, a szabályozások óta a Répcc folyóba torkollik. A 19. században rőzséből és földből készítették az első duzzasztógátakat - melyeket azonban a gya­kori árvizek és jégtorlódások rendszeresen tönkre­tettek, s többször is újra kellett mindet építeni. A J ózsa László (1856-1940) kir. főmérnök tervei sze­rint 1895-ben megépült első beton-duzzasztógát sem jelentett igazi megoldást, mert a szilárd anyag­ból készült létesítmény is többször megsérült, számottevő kiadásokat okozva a Rábaszabályozó Társulatnak, amelynek - 1873. évi megalakulása után - a duzzasztómű fenntartása is feladatkörébe tartozott. Az igazi megoldásra csak az 1929. évi III. tv. adott lehetőséget, amely állami támogatás mel­lett kötelezte a Gillyf.n Sándor (1872-1942) igaz­gató-főmérnök által vezetett társulatot egy korszerű duzzasztógát megépítésére és üzemeltetésére. A Rá­ba folyó 68,5 fkm szelvényében, Nick és Kenyéri községek határában álló négynyílású vasalt beton duzzasztómű terveit Ditróy (Dieter) János irányí­tásával alkották meg, az építészeti megoldásokat pedig Kotsis Iván (1889-1980) mérnöki irodájában dolgozták ki. A duzzasztómű mélyépítési munkáit SzÉctiY Endre (1893-1961) mérnök-vállalkozó vé­gezte; a helyi építésvezető SzÉCHY Károly (1903- 1972) volt; a kiegészítő munkákat Illés Aladár tár­sulati mérnök irányította. 1933 nyarán már folyamatosan üzemelt a duz­zasztómű, melyet három, 24 m széles nyílással és mélyküszöbű, 10 m széles hordalék-leeresztő nyí­lással alakítottak ki. A duzzasztónyílások elzárására hidraulikusan mozgatható Huber-Lutz-féle svájci nyergesgátat építettek be. Ez volt az országban az első önműködő nyergesgát. A fenékleürítő nyílás mozgató-berendezéseihez és a gát megvilágításá­hoz szükséges villamosenergiát Francis-turbinás törpeerőmü biztosította a jobb parti pillérben. A há­lózati áram bevezetése óta a villamosgenerátor már nem üzemel, de műszaki emlékként jelenleg is az eredeti helyén látható. Josef Pfletschinger bécsi mérnök készítette el a nyergesgát, valamint az utófenék, az úgyne­vezett Pfletschinger-pad terveit is. Az 1990-es évekre többszöri átalakítás után a nyergesgát technikai értelemben is elöregedett, korszerűtlen­né vált, ennek következtében a gátszerkezet moz­gatása, iszaptalanítása és téli jégtelenítése rendkí­vül megerőltető, gyakran veszélyes élőmunkát követelt. Amikor a bal oldali nyílás nyergesgátja 1994-ben meghibásodott, korszerű, biztonságo­sabb gátszerkezettel váltották fel az elavult régit. A létesítmény átfogó felújítása során mindhárom duzzasztónyílásban elbontották a nyergesgátakat és vízfeltöltésü tömlős-gátas elzárásokat építettek be. Magyarországon első ízben itt alkalmaztak ilyen szerkezeteket. Maximális magasságuk 1,83 m. A régi gáttest egyik szelvényét - szemléltető mo­dellként a duzzasztómű területén mutatják be. A rekonstrukciós munkák terveit a Konstruktőr Kft. készítette; a HÍDÉPÍTŐ Zrt. és az ÉDUVÍZ Kft. vé­gezte a kivitelezést. A tömlősgát beszállítója és technológiai tervezője a szlovéniai SAVA cég volt. A duzzasztómű kezelője az Észak-dunántúli Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ÉDU- KÖVIZIG). Források: Dóka Klára: A nicki gát építése. Vasi Szemle, 1977. 1. sz. Kertai Ede (szerk.): Magyarország nagyobb vízépítési mű­tárgyai. Vízlépcsők. Bp., 1963. Nicki Duzzasztómű - Az első magyarországi tömlősgát. (ÉDUVIZIG prospektus) Győr, 1999. The Nick Weir on the River Rába. Recurring floods and ice jams have repeatedly destroyed the first weirs built of brushwork and earth in the early years of the 19th century. Owing to fre­quent damages, neither the concrete weir com­pleted in 1895 was a truly satisfactory solution. The reinforced concrete weir commissioned in 1933 had four spans, in which hydraulically operated bear-trap gates controlled the head­water level for close to sixty years. As part pf the reconstruction project in the 1990-ies these steel gates were replaced by inflatable gates, the first in Hungary. Nicki Stauwerk am Fluss Raab. Die ersten Stauwerke wurden im 19. Jahrhundert aus Fall­holz und Erde erstellt, die durch die häufigen Hochwasserereignisse und Eisstaue regelmä­ßig zugrunde gerichtet wurden. Auch der im Jahre 1895 erbaute erste Beton-Staudamm bedeutete keine echte Lösung, da auch dieser mehrmals beschädigt wurde. Im Jahre 1933 wurde das bewehrte Beton-Stauwerk mit vier Öffnungen in Betrieb gesetzt, bei denen zur Sperre der Stauöffnungen ein hydraulisch zu bewegender Satteldamm eingebaut wurde, der 60 Jahre lang funktionierte. Im Laufe der in den 1990er Jahren durchgeführten Rekonstruktion wurde hier, erstmalig in Ungarn, ein Schlauch­damm eingebaut. 9. 29

Next

/
Thumbnails
Contents