Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)
Termálkút - Békés
1928-ban - az ivóvízellátás javítására - artézi kút fúrásába kezdtek Békésen, az Asztalos utca és a Kurta utca sarkán. Nem találtak megfelelő minőségű ivóvízre. 700 méter után azonban - nagy meglepetésre - meleg víz tört fel. A kút talpmélysége 733 méter, hozama percenként 120 liter, a víz hőfoka 43 °C volt. A fúrást abbahagyták, és a víz egy ideiglenes kútfejen át, szabadon, gőzölögve csordogált a Kettős-Körös felé vezető nyílt árokban. Tízévi huzavona után kezdték építeni a fürdőt, melyhez kőagyag csőből készített vezetéken továbbították a vizet. 1939-ben nyitották meg a községi fürdőt; ekkor már elkészült néhány kád, majd két fedett medence is. A folyamatos bővítést a közönség fokozódó igénye tette szükségessé. A vízellátás javítására 1962-ben újabb kutat fúrtak, s ekkor 50 méterrel mélyebbről, háromszoros hozamú, 9 fokkal melegebb vizet nyertek. Az 1928-ban és az 1962-ben fúrt kutak vizének összetétele azonos: az alkáli- hidrogén-karbonátos víz oldott ásványianyag-tartalma 1700-2000 mg/1. Az orvosi vélemény szerint az alkalikus termálvíz igen sok betegség kezelésére alkalmas, fürdő- vagy ivókúra formájában. Ezért építették meg 1969-ben a strandfürdőt. Az utcával párhuzamos, fedett pavilonban húsz kád és három kis medence van, zuhanyzókkal, korszerű öltözőkkel. A 20-35-45 in3 víztartalmú fedett medencék emelkedő hőmérsékletű (30-34-38 °C) vizében mindenki megtalálja a neki legmegfelelőbbet. Ivókúra formájában érelmeszesedés, magas vérnyomás, strúrna, nyálkahártya- és hörghurut, gyomorsav-túltengés, gyomorfekély gyógyítására javasolják a termálvizet. Főleg a gyógyulásra, csendes, nyugodt pihenésre vágyók keresik fel szívesen az ivókutat, mivel „csúcsforgalom” esetén sem kelti a zsúfoltság nyomasztó érzetét. A kút mai kezelője Békés Város Önkormányzata. Magyarországon a 30 °C-nál melegebb kifolyó vizű források és kutak vizét nevezik hévíznek. Az országban két fő hévíztároló képződmény van: a medencebeli törmelékes, pórozusos (rétegvizes) és az alaphegységi hasadékos (karsztvizes) hévíztárolók. A rétegvizes hévíztárolók az ország nagyobbik felén megtalálhatók. A víz hőfokát az adott terület geotermikus gradiense határozza meg. Európában ez az átlagérték 33 m/°C, Magyarországon 20 m/°C. Ez azt jelenti, hogy hazánkban relatív kisebb mélységből hozható a felszínre termálvíz. 10 °C körüli felszíni vízhőmérsékletből indulva a rétegvíz hőmérséklete a 30 °C értéket általában 400-500 m mélyben éri el. Helyenként ez az érték a felszínhez közelebb is megfigyelhető. A legkedvezőbb termálvíz-feltárási lehetőségek hazánkban a dél-alföldi területen vannak, miután itt a legmélyebbek és a legvastagabbak a hévizes víztartó rétegek. Magyarországon 2000. január 1-jén összesen 1289 regisztrált termálkút volt, az üzemelő (termelő) hévízkutak száma: 840. A kutaknak közel a fele 40 °C-nál kisebb hőmérsékletű. Az üzemelő hévízkutak egyharmada balneológiái célokra szolgál. Az ivóvízbeszerzési célú fúrások sok helyen tártak fel hévizet, ott ahol kisebb mélységben nem sikerült jó ivóvízadó réteget találni (elsősorban az Alföldön). Erre példa a bemutatott békési termálkút is. Ugyanakkora hévízfeltárás 19. századi kezdeti lépései után főleg a szénhidrogén-kutatás során növekedett hazánkban a hévízkutak száma: sok helyen (pl. Hajdúszoboszlón, Debrecenben) a keresett olajvagy gázmezők mellett találtak melegvizet. Források: Ferenci Sándor: Békés Helytörténeti Kutató. 2008. Gál Mózes: Az Alföld gyógyfürdői és Fürdői. Bp„ Panoráma Kiadó. 1981. Liebe Pál: A hévízhasznosítás helyzete Magyarországon. Vízügyi Közlemények, 1998. 2. füzet Vitéz Durkó Antal: Békés Nagyközség története. Békés, Petőfi Nyomda. 1939. Thermal well at Békés. With the aim of improving the quality of piped water, work on sinking a deep well was started in 1928. The drill failed to penetrate aquifers yielding water of the desired quality, but beyond 700 m depth - to considerable surprise - warm water gushing from the hole was struck. The well was completed with the bottom at 733 m and yielded thermal water at 120 l/min rate. The bath opened eventually in 1939 after close to ten years of wrangling and has been enlarged successively ever since. Medical evidence has shown the alkaline hydrogen-carbonate type thermal water to be effective in the treatment of a number of diseases when applied as baths and drinking cure. Thermalwasser Brunnen Békés. Im Jahre 1928 wurde zur Verbesserung der Trinkwasserversorgung mit der Bohrung eines artesischen Brunnens begonnen, man fand aber kein Trinkwasser mit zufriedenstellender Qualität. Nachdem die Bohrtiefe von 700 m erreicht wurde, quoll jedoch - zur großen Überraschung - Warmwasser hervor. Die Sohlentiefe des Brunnens beträgt 733,0 m, der Wasserertrag liegt bei 120 I/Minute. Nach einem zehnjährigen Hin und Her wurde mit dem Bau des Bades begonnen, das im Jahre 1939 eröffnet und später laufend erweitert wurde. Laut ärztlicher Meinung eignet sich das Thermalwasser mit einem Alkali- und Wasserstoffkarbonatgehalt in Form einer Bade- oder Trinkkur zur Behandlung zahlreicher Krankheiten. 231
