Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)
Hortobágy-Berettyó torkolati zsilip, árvízkapu - Mezőtúr
A Hortobágy folyó, a Tisza egykori fattyúága, a Polgár és Balmazújáros közötti vidéken ered. Jelenlegi vonalvezetése - mely az átfogó vízszabályozások idején alakult ki - a hozzá kapcsolódó, ugyancsak szabályozott Berettyóval együtt pontosan szemlélteti, milyen mélyreható változások történtek az elmúlt két évszázad alatt a térség vízviszonyaiban. A régi Berettyó - Berettyóújfalu, Buesa és Mezőtúr érintésével Mezőtúrnál torkollott az egykori Nagy-Körösbe, és ennek mellékfolyója volt a Búcsúnál betorkolló Hortobágy. A szabályozott Berettyó ma Szeghalom alatt ömlik a Sebes-Körösbe, a Hortobágy pedig, Hortobágy- Berettyó-főcsatoma néven, új mederben fut a Hármas-Körösbe. Ez a 69 km hosszú szakasz 1879-90 között épült. Torkolatában két műtárgy létesült. A Hármas-zsilipnek kell a megépült Horto- bágy-Bercttyó csatorna vizeit a Hármas-Körösbe vezetni, egyúttal kizárni a Hármas-Körös árhullámait. Ez a Körös-völgy egyik legrégebbi műtárgya. Eredetileg 10 méter széles, 4 nyílásos, faszerkezetű zsilipet terveztek, melyet később 3 nyílásúra módosítottak. 1899-ben készült el az első, ideiglenes, fából készült zsilip. 1907-ben betonszer- kezetü műtárggyá építették át. Tervezője és kivitelezője a Hortobágy-Berettyóvidéki Belvíz- szabályozó Társulat volt. 1927-ben vasbeton-ráépítéssel növelték a magasságát. A szabad nyílás szélessége 3 x 3,3 méter. Elektromos motorokkal hajtott fogaslécekkel mozgatják a táblákat; a hozzájuk kapcsolt ellensúlyok könnyítik a műveletet. A zsilip eredeti fatáblás zárószerkezetét később szegecselt acéltáblákra cserélték. Tekintettel arra, hogy a Hortobágy-Bercttyó főcsatornát az 1930-as években hajózható méretűre alakították - gondoskodni kellett arról, hogy a Hármas-Körösben közlekedő hajók magas vízállás esetén is bejussanak a Hortobágy-Berettyóba. Ezért 1940 júniusa és 1941 augusztusa között - Mosonyi Emil tervei alapján - árvízkapuval ellátott, hajózható oldalcsatomát létesítettek, így zárva ki a Körösök árhullámát. Az árvízkapu nyitott állapotban szabad áthajó- zást tesz lehetővé a Körösök és a Hortobágy-Be- rettyó főcsatorna között. Ha a Körösök vízállása a főcsatorna megengedett vízszintje fölé emelkedik, a kapu lezárásával kirekeszthető az árvíz a csatornából. Az árvízkapu méreteit a távolabbi jövő igényeinek megfelelően választották meg. A felvett 12 méteres szélesség és a vízszín alatti 3 méteres küszöbmélység az 1200 tonnás uszályoknak is megfelel. Az árvízkapu töltő- és energiatörő-rendszer nélkül megépített, támkapus rendszerű hajózsilipfő, mely tehát a Hármas-Körös irányából érkező vizet képes elzárni. A támkapukat kézi erővel hajtott vonórudas szegmenskerékkel mozgatják. A műtárgyat a Prister Művek Hydrotechnikai és Építő Rt. hozta létre, az acélszerkezeteket pedig a M.Kir. All. Vas-, Acél és Gépgyár készítette, a II. világháború idején. A katonai mozgósítás miatt munkaerő- hiány, továbbá faanyag- és cementhiány lassította a munkát, és a kivitelezési költségek is emelkedtek - amint azt a kivitelező az elszámolásában jelezte. Az első hajó 1942. október 14-én érkezett a főcsatornán keresztül Mezőtúrra. Napjainkban ugyanakkor - sajnálatosan - a Hortobágy-Berettyón és a Hármas-Körös kapcsolódó szakaszán gyakorlatilag nincs hajózás, legfeljebb vizitúrázók csónakjai, kajakjai fordulnak meg néha-néha errefelé. Az árvízkapu működtetésével eredményes árvízvédekezések folytak a Hortobágy-Berettyó torkolatában többek között a rendkívüli megpróbáltatásokkal járó 1970. és 2006. évi Tisza- völgyi árvizeknél. Források: Fejér László (szerk.): Vizeink krónikája. Bp., 2001. Kertai Ede (szerk.): Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai - Vízlépcsők. Bp., 1963. Lampl Hugó Mosonyi Emil: Vízépítési munkálataink fejlődése. Vízügyi Közlemények, 1954. 4. füzet. Mosonyi Emit: A hortobágytoroki árvizkapu tervezési munkálatai Vízügyi Közlemények, 1942. 3-4. füzet. Szlávik Lajos (szerk.): A Duna és a Tisza szorításában. Bp., 2007. Tailgate and flood barrier on the Hortobágy-Berettyó Principal. One of the oldest hydraulic structures in the Körös Valley, the “Threefold” sluice was built in 1899 to release the flows of the Hortobágy-Berettyó Principal to the Hármas-Körös River and to prevent the river floods from entering the Principal. The original timber sluice was rebuilt as a three- times 3,3 m span concrete structure in 1907. The flood barrier is a ship lock of 12 m clear width built in 1940-41with a mitre-gate at the river end to exclude the flood waves from the lock chamber. Hortobágy-Berettyó Mündungsschleuse, Hochwasserverschluss. Die Dreierschleuse ist eines der ältesten Bauwerke des Körös- Tals. Es wurde zur Einleitung des Wassers des Hortobágy-Berettyó-Kanals in die Dreier-Körös und zur Verhinderung des Eindringens der Flutwellen der Körös im Jahre 1899 zuerst aus Holz errichtet und später, im Jahre 1907 zu einer Betonkonstruktion mit Öffnungen von 3 x 3,3 m ausgebaut. Der Hochwasserverschluss ist ein Schiffsschleusenkopf mit Stemmtor-System und 12 m Nutzbreite, der 1940-41 zur Verhinderung des Eindringens der Flutwellen der Dreier Körös errichtet wurde. 105. 221
