Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)

Vízlépcső és hajózsilip - Békésszentandrás

A hazai öntözéses gazdálkodás történetének egyik kiemelkedő alkotása a duzzasztómű és a hozzá kap­csolt hajózsilip. Jóllehet építését az 1937. évi XX., úgnevezett „öntözési törvény” tette lehetővé, meg­építésének gondolata korábbi. A Hármas-Körös víz­járása ingadozott leginkább a magyarországi folyók közül. Az 1863-as aszály sújtotta évben szinte ki­száradt a Körös medre. Néhol száraz lábbal lehetett átjutni egyik partról a másikra. Mind a szakembe­rek, mind a politikusok felismerték, hogy öntözésre és vízfelfrissítésre a jobb vízviszonyokkal rendel­kező Tiszából, hajózásra is alkalmas csatornákon keresztül kell átvezetni a vizet. A körösi duzzasztók helyét még 1902-ben jelölték ki, Bökény, Békés- szentandrás, Békés és Körösladány térségében. Kállay Miklós (1887-1967) földmívelésügyi miniszter 1933-ban - a hozzá forduló Békés várme­gyei birtokosok kérésére - kijelölt egy minisztériumi tervező csoportot a térség öntözési terveinek elkészí­tésére. Jellemző módon már készen álltak a végleges tervek, amikor 1936. október 8-án a vízlépcső építé­sének első kapavágására sor került. A Magyar Kirá­lyi Országos Öntözésügyi Hivatalon belül Lampl Hugó (1883-1976) mérnök műszaki vezetése mellett Freytag Ferenc (1886-1944 után), a hivatal tervező osztályának mérnöke készítette el a terveket. Bene­dek Pál (1908-1942), Hock Károly (1896-1948 után), Riszdorfer József, Mátrai István (1914- 2004), Klier Alajos és Nyuli József mérnök is köz­reműködött a tervezésben. A statikus tervező Mosonyi Emil volt. A kivitelezést Paunz Rezső (1890-1945) irányította. A vízlépcső - az erősen plasztikus, agyagos alta­laj miatt - összefüggő, átlag 2 méter vastag vasbeton alaplemezen nyugszik, melyet a fenék szintjétől szá­mított 12 m mélyen lenyúló vasszádfal zár körül. Az egyenként 22 m széles, kétnyílású duzzasztómű há­rom pillére vasbetonból épült, MAN-rendszerű kettős, kampóstáblájú mederelzáró táblákkal. Hogy megtörtjék a rajtuk átbukó víz erejét, közvetlenül a gát alatt csillapító medencét, ennek a vízfolyás irá­nyába eső, emelkedő oldalán pedig - a Műegyetem vízépítési tanszékén kikísérletezett - meghatározott méretű, keresztirányú energiatörő gerendafogazást, majd sakktáblaszerű utófenék-burkolatot alkalmaz­tak. A kettős műtárgy révén mintegy 20 ezer hektár­nyi területet tudtak ellátni öntözővízzel, azonkívül 110 km hosszon a hajózás is lehetségessé vált. Horthy Miklós kormányzó 1942. október 15-én helyezte üzembe a duzzasztóművet és a közel 700 m hosszú oldalcsatomában épült hajózsilipet. S ponto­san ötven évvel később leplezték le Lampl Hugó em­léktábláját a vízlépcső oldalfalán. A tábla szövege: ATISZAVÖLGY SZABÁLYOZÁSA TETTE LEHETŐVÉ E TÉRSÉGBEN A MÁSODIK HONFOGLALÁST. HIRDESSE E TÁBLA LAMPL HUGÓ EMLÉKÉT. AKI AZ ALFÖLD ÖNTÖZÉS-FEJLESZTÉSÉT IRÁNYÍTOTTA 1931-1948 KÖZÖTT. A műtárgy rekonstrukciója, illetve felújítása 1994-től 1998-ig tartott. Békésszentandrás lakossága 2007-ben a sikernél elhárított előző évi árvízi események után emléktáblát állíttatott a következő szöveggel: HIRDESSE EZ A TÁBLA A BÉKÉSSZENTANDRÁSI KUBIKOSOK EMLÉKÉT ÉS DICSÉRETÉT. A tábla szélére vésett vízmércén az 1970-es (947 cm) és a 2006-os (994 cm) árvízszintet is bejelölték. A műtárgy - amelynek kezelője-üzemeltetője a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazga­tóság (KÖRKÖVIZIG) - nem csupán vízi építmény, hanem turisztikai látványosság is. Átlagos duzzasztá- si szintnél a zsiliptábla fölött áthömpőlygő halvány­zöld víztömeg néhány méteres zuhanás után nagy ro­bajjal zúdul az alsó mederbe. Feledhetetlen élményt nyújt a felszálló vízpermet illata, és a tovakanyargó Hármas-Körös, valamint az országos védettség alatt álló hullámtér látványa. Források: Gág Imre: Fél évszázados a békésszentandrási vízlépcső. Hidrológiai Tájékoztató, 1993, 1. sz. Kerteli Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai - Vízlépcsők. Bp„ 1963. Pálinkás Lajos - Galbáts Zoltán: A Békésszentandrási- vízlépcső rekonstnikciója.Vízügyi Közlemények, 1997. 2. Weir and navigation lock at Békésszentan­drás. One of the key structures in the history of irrigation farming in Hungary was built on the Hármas-Körös River. Four weir sites on the Körös Rivers, including the one at Békésszentandrás had been identified in 1902 already. Excavation of the construction pit was started on the 8st of October, 1936 and the weir was inaugurated by Miklós Horthy, the Governor of Hungary, on the 15st of October, 1942. Beyond serving the purposes of irriga­tion, the spectacle of transparent green water tumbling over the two 22 m wide gates at nor­mal headwater attracts many tourists. Staustufe und Schiffsschleuse in Békésszen­tandrás an der Dreier-Körös - ein hervorragen­des Bauwerk in der Geschichte der Be­wässerungsbewirtschaftung in Ungarn. Die Standorte der vier Stauwerke an der Körös - unter ihnen auch jenes in Békésszentandrás - wurden bereits im Jahre 1902 bestimmt. Zum ersten Spatenstich kam es am 8. Oktober 1936 und sechs Jahre später, am 15. Oktober 1942 wurde die Staustufe durch Reichsverweser Miklós Horthy in Betrieb gesetzt. Dieses Bauw­erk ist auch eine touristische Sehenswürdigkeit. Bei einem durchschnittlichen Staupegel wogt die blaßgrüne Wassermenge in einer Breite von 2 x 22 m über den beiden Tafeln dahin. 217

Next

/
Thumbnails
Contents