Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)
Anna-fürdő és Anna-kút - Szeged
A 19. századi Alföldön a legsúlyosabb közegészség- ügyi gondot az iható víz hiánya jelentette. Amikor a jeles bányamérnök, Zsigmondy Vilmos (1821- 1888) 1872-ben azt javasolta a magyar kormánynak, hogy a Tisza völgyében - kihasználva a kedvező földtani viszonyokat - fürassanak artézi kutakat, talán az egyetlen üdvös megoldást ajánlotta az ivóvízhiány megszüntetésére. Első sikeres mélyfúrásai után a tehetősebb városok elhalmozták megbízásokkal, ezért Zsigmondy Vilmos unokaöccsével, a gépészmérnök Zsigmondy Bélával (1848-1916) közösen sikeres kútfúró céget alapított. A vállalkozás keretében Hódmezővásárhelyen, Püspökladányban majd Szentesen is mélyítettek artézi kutakat. Szegedi működésűk szomorú előzménye volt az 1879-es nagy árvíz. Amikor a város újjáépítése megkezdődött, első lépésként egy városrendezési tervet készítettek. Gr. Tisza Lajos kormánybiztos a Zsigmondy céget bízta meg a talajviszonyok feltárását lehetővé tevő próbafúrásokkal. Később, 1887- ben az első szegedi artézi kút fúrásának feladatát is elvállalták. A 219 méter mélyről feltárt, percenként 347 liternyi 21 °C-os víz nagy kincse volt a városnak, 33 év után azonban a forrás elapadt, mivel a vize nem csupán a közkutat táplálta, hanem az 1896- ban - Steinhardt Antal és Lang Adolf bécsi építészek tervei alapján - épült városi gőzfürdőt is. A fürdő szerencséjére 1927-ben - az eredményes haj- dúszoboszlói hévízfeltárás nyomán - a szegedi elöljárók meghívták a városba Pávai Vájná Ferenc (1886-1964) geológust. Az ő szakvéleménye alapján végzett, 944 méteres fúrásból percenként 455 liter 58 °C-os, alkáli nátrium-hidrogén karbonátos, nagy vastartalmú gyógyvizet nyertek, melybe nem került bele a fiatal harmadkori üledékek alatt lévő sós tengeri lerakódásból származó jód, konyhasó, mint például Hajdúszoboszlón - elsősorban azért, mert a földtani redőktől messze, a boltozatok szárnyában telepítették a kutat. Maga a technológiai művelet egyedülállónak számított abban az időben: kézi fúrással ilyen mélyre mindaddig nem hatoltak le. A vizet 1927. december 2-án vezették be a gőzfürdőbe, ahol ezáltal a korábbi harmadára csökkent a szénfogyasztás. A kút üzembe helyezésével ugyanis nem volt többé szükség arra, hogy gőzkazánnal melegítsék a fürdő vizét. Az új forrás rendkívül bővizünek mutatkozott (ma a kút vízhozama percenként 220-230 liter, a víz hőfoka: 49,2 °C), ezért a fürdőben föl nem használt vizet - a falon kialakított közkifolyón keresztül - a lakosság rendelkezésére bocsátották. 1936-ban P atzauer Dezső sörgyári vállalkozó a gyógyvizet szénsavval dúsítva palackozni kezdte, s ő nevezte el a kutat, az ugyancsak 1927-ben született leányáról, Annának. A világháború után a gőzfürdő ismét megnyitotta kapuit, de az Anna ásványvíz palackozása csak 1965-ben indult el újra. Két év múlva a kút vizét hivatalosan is ásvány-gyógyvízzé minősítették. A palackozót 2000-ben bezárták, s beszüntették a víz kereskedelmi forgalmazását. A közkifolyót 1976- ban helyezték jelenlegi helyére, míg a kútfigura: a Táncoslány - Csáky József világhírű, szegedi születésű, párizsi művész egyetlen hazai, köztéri alkotása - vándorolt a városban. Eredeti helyéről, a Honvéd térről előbb a Klauzál térre, majd 1984-ben mai helyére került. A kutat a 2006. évi felúj ítás óta négy dísz- pad és egy kör alakú pergola veszi körül. Gyakran hosszú sorok kígyóznak a kútnál: sokan kannákkal és palackokkal fölszerelkezve érkeznek, hogy hazavihessenek pár litert a gyógyító vízből. 2005-ben - a tevékenységét időközben jelentős beruházással magasabb szintre emelő - Anna Gyógy-, Termál- és Elményfürdő (Szeged, Tisza Lajos krt. 26.) megkapta a legmagasabb, négycsillagos minősítést a Magyar Fürdőszövetségtől. Források: Anna-kút. www.szegedportal.hu Az Anna-kút keletkezésének története, www.szegedifurdok.hu Apró Ferenc - Péter László: Szeged - a városról lakóinak, vendégeinek. Szeged, 2002. Csath Béla: A Zsigmondyak szerepe a magyar vízkutatás és fúrás történetében. Bp„ 1983. Anna fountain and Anna bath. - Szeged. The deep well drilled in 1887 by the company founded by Vilmos Zsigmondy, the prominent mining engineer, has prompted the municipality to build a public bath in 1896. The thermal water discovered in 1927 by the geologist Ferenc Pávai Vajna (1886-1964) has encouraged further development. The medicinal water was first wasted to the sewers, than bottled and eventually conveyed in a pipe to the Anna fountain erected in 1984. The statuette called the Dancing Girl (Danceuse) was created by József Csáky, the Szeged-born world-famous Parisian artist and is his only work of art displayed on a public square in Hungary. Anna-Bad und Anna-Brunnen - Szeged. Seinen Bau im Jahr 1887 verdankt das Stadtbad ursprünglich dem von der Firma des ausgezeichneten Bergbauingenieurs im Jahre 1887 gebohrten artesischen Brunnen seine spätere Entwicklung wiederum der vom Geologen Ferenc Pávai Vajna (1886-1964) im Jahre 1927 geleiteten Thermalwassererschließung. Das hier anfänglich ungenutzt wegfließende Heilwasser wurde in Flaschen abgefüllt und später in den 1984 aufgestellten Anna-Brunnen eingeleitet. Die Brunnenfigur - „Das tanzende Mädchen” - ist das einzige, auf einem öffentlichen Platz in Ungarn aufgestellte Werk des in Szeged geborenen und in Paris lebenden weltberühmten Künstlers József Csáky. 203
