Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)
Szivattyútelep - Szentes
Az 1881. évi árvíz után meghozott 1881 :LII. törvény alapján - amely többek között előírta, hogy a Körösök és a Berettyó völgyében újra kell szervezni a nem megfelelő érdekeltségi határokkal alakult társulatokat - 15 kisebb-nagyobb helyi szervezet összefogásával 1885-ben megalakult az ország egyik legnagyobb területű (2216 km2) társulata, a szentesi székhelyű Körös-Tisza-Marosi Ánnentesítő és Belvízszabályozó Társulat. Az új szervezet fontos feladata volt az érdekeltségi területén keletkező belvizek elvezetése. Az 1880-as években készült el a későbbi munkálatokat is megalapozó belvízszabályozási terv. Az I. világháborút megelőző időszakban az alapcsatorna-hálózat mellett kulcsfontosságú műtárgyak épültek meg. A Tisza bal partján a Kurca-rendszer belvizeinek átemelésében kulcsfontosságú szerepet játszó szentesi szivattyútelep építését már a világháború után, 1926-ban fejezték be. A két TK1200 típusú 3,0 nvVs névleges teljesítményű vízszintes tengelyű kettősbeömlésű csigaházas Ganz-Danubius szivattyú meghajtását a Láng Gépgyárban 1925-ben gyártott gőzgép biztosította. A csigaházakat gőzsugár légszívó készülékkel légtelenítették. A telep 1135,3 km2-nyi területen keletkező belvizeket emelhette át a Tiszába. A gőzüzemű szivattyúkat már egy belvizes időszakban, 1928. november 22- én helyezték üzembe. 1940-42 között bővítették ugyan a csatorna- hálózatot, de az érintett Szentesi és Mindszenti szivattyútelepek átemelése igen rossz hatásfokú volt. Korszerűtlenségük már a következő legnagyobb (1968-as) belvízvédekezést megnehezítette, de az 1970-es, az 1975-ös, az 1986-os és az 1987-es belvízvédekezéseknél is folyamatosan beigazolódott: a Szentesi szivattyútelep egyre alkalmatlanabb arra, hogy ellássa feladatát. Az eltelt évtizedek alatt nagy mértékben elöregedett kazánú telepet 1978. november 23-án, egy utolsó üzempróbával, véglegesen leállították. A telep korszerűsítéséről 1988-ban, a Kurca belvízrendszer beruházási programjának keretében döntöttek. 1989-91 között végezték el a szükséges munkálatokat: a FLYGT búvárszivattyúkat épületen kívüli szívóaknába szerelték be, meghagyva a meglévő szivattyútelep építészeti és gépészeti berendezéseit. Felújították a gépészlakást és a telep melléképületeit is, de az eredeti szivattyútelepi gépházat és kazánházat nem érintette a rekonstrukció. Amennyire lehetséges volt, konzerválták az épületeket és a gépi berendezéseket, az ipari műemlék védelmére is gondot fordítva. A szivattyútelep teljes területe - az épületekkel, a kiállítás céljára berendezett udvarral és a szolgálati lakáshoz tartozó kerttel együtt - mintegy 12 500 m2. A fenntartó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ATI- KÖVIZIG) kiállításán - melyet az udvaron és az egykori széntárolóban lehet megtekinteni - ritka gépészeti berendezések (a legkülönbözőbb típusú kazánok, szivattyúk, hajtóművek, tolózárak, régi zsilipszerkezetek és úszó munkagépek) tanulmányozhatók. Felújítása után impozáns látvány lehet a föl- bakolt, de már üzemen kívül helyezett vontatóhajó, és a Kovács-motoros rocsó is. A szivattyútelep a Tisza bal parti 11.05. árvízi védelmi szakasz 71+416 töltéskilométer szelvényében található. A telep szolgálati lakásában lakó főgépész szívesen és szakszerűen kalauzolja az érdeklődőket, előzetes bejelentés esetén csoportokat is fogad. Források: Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában. Bp. 1973. Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története. Bp. 1973. Józsa István: A hazai belvízvédelem muzeális szivattyúi. Kézirat. Duna Múzeum, Esztergom, 2008. Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége. Bp. 1931. Vályi Béla: A vízitársulatokra vonatkozó statisztikai adatok. Bp. 1916. Lift station - Szentes. For lifting at high river stages the runoff from the 1135 km2 large Kurca flood-plain section on the left-bank of the Tisza back into the river a steam-powered lift station was completed after World War I in 1926. Retaining the original building and parts of the mechanical equipment, the station was modernised in 1991 and submersible pumps were installed. On the yard and the area of the former coal stockpiles rare items of mechanical equipment, such as boilers, pumps, driving gears, gate valves, sluice gates and even floating machinery are displayed for public study. Pumpenanlage - Szentes. Die mit Dampf betriebene Pumpenanlage Szentes spielt eine Schlüsselrolle in der Wasserüberhebung des am Linksufer der Theiß liegenden, 1135 km2 großen Oberflächenwassersystems Kurca. Der Bau wurde nach dem Ersten Weltkrieg, im Jahre 1926 beendet. Unter Beibehaltung der baulichen und maschinenbaulichen Einrichtungen der vorhandenen Pumpenanlage wurde die maschinenbauliche Einrichtung im Jahre 1991 modernisiert, wobei Tauchpumpen installiertwurden. Im Hof und im einstigen Kohlenlager können seltene maschinenbauliche Einrichtungen, Kessel, Pumpen, Antriebwerke, Schiebesperren, Schleusenkonstruktionen und schwimmende Geräte besichtigt werden. 201
