Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)
Városi közfürdő – Szerencs
A középkorban a Johannita-lovagok használták fel ispotályukban először Szerencs gyógyforrását, s később a várat újjáépítő Rákóczi Zsigmond is valószínűleg azért választotta lakhelyéül a települést, hogy az itteni forrás vizével gyógyíthassa köszvényét. II. Rákóczi Ferenc ugyancsak előszeretettel fogyasztotta a birtokán lévő kén-, jód- és vastartalmú vizet. Amikor a 19. században sorra épültek az ország közfürdői, az 1890-es évek elején itt is létesítettek egy kezdetleges meleg vizes fürdőt, mely azonban nem sokáig elégítette ki a helybéliek igényeit. Ezért a város tanácsa határozatot fogadott el arról, hogy a meleg vizes forrás mellett megfelelő fürdőépületet építenek - bár egyes képviselők inkább gimnázium létesítésére költötték volna a város pénzét. Műszaki állásfoglalást kértek a közegészségügyi mérnöki szolgálattól, s a terveket - Pazár Istvánnak (1875- 1947), a Miskolci Vízmű első igazgatójának szakvéleményét is figyelembe véve - a pesti Széchenyi fürdő egyik építésze, Dvorák Ede készítette el. A gőz- és kádfürdő szecessziós stílusú kecses épületét 1910-ben adták át. A kivitelezés Grenyó Bertalan miskolci építész-vállalkozó, a gépészeti és más belső műszaki berendezés pedig a Körting B. és E. budapesti cég nevéhez fűződik. Az épület belsejében lépcsőzetes padsoraival állt a gőzkamra, mellette egy meleg és egy hideg vizes úszómedence várta a felfrissülni vágyókat. A medence szélén olyan csőrendszeres, sűrű lyuksorú zuhanyszerkezetek álltak, amelyek vízsugarai frissítőén masszírozták a szaunázók testét. A cölöpökre alapozott fürdő épületének belső udvarán 1925-ben, Dávidházy Imre tervei alapján megépült a stranduszoda. A két világháború között az uszoda elismert egyénisége Karsai László szerencsi vendéglős volt, aki a Balaton-átúszási versenyekben is jeleskedett. Jóllehet a fürdő vizét hivatalosan nem jegyezték a gyógyvizek között, de a tapasztalat és a szájhagyomány alapján mindinkább a elterjedt kénes hévíz áldásos hatásának híre, és egyre több fürdővendég kereste föl Szerencset. Az 1920-as évek végére azonban már nem volt elegendő a meleg vizes forrás vize a méltán népszerű fürdő működtetéséhez. A fűtőkazán bővítésével pótolni tudták a hiányt, egészen a háború végéig, amikor új berendezést állítottak üzembe. A fürdő bezárása előtti utolsó nagy felújításra 1963-ban került sor. Időközben a városi vízvezeték kiépülésével és a fürdőszobás lakások elterjedésével a szerencsi fürdő egyre veszített jelentőségéből. A mindinkább leromló, pusztuló épületet a hetvenes években bezárták. A rendszerváltást követően sokat cikkeztek a fürdő újraindításáról; egy tőkeerő nélküli vállalkozás megpróbált hasznot húzni a tönkrement épület üzemeltetéséből - de a folyamatos leépülésnek csak az vetett véget, hogy az önkormányzat - összefogva a Rákóczi Borút Egyesülettel és a katolikus egyház helyi képviselőivel közösen pályázott a mellette húzódó Kisboldogasszony templom felújítására, a Rákóczi-vár kertjének átalakítására és a fürdő teljes rekonstrukciójára. A vállalkozást siker koronázta, és a Salamin Ferenc építész tervei alapján, a Szivárvány-Ép Kft. kivitelezésében megújult létesítményt 2007. november 11-én újra üzembe helyezték. A korábbi funkciókat kibővítve, ma már pezsgő- és merülő-medencék, aromaterápiás gőzkabin, sókamra, finn szauna és infrakabinok is várják a wellness-szolgáltatásokat igénylő helyi nagyközönséget és a Hegyalja Kapujának számító várost felkereső turistákat. A példamutatóan felújított létesítmény Szerencsi Városi Fürdő és Wellnessház néven működik és a Rákóczi út 94. szám alatt található. Források: Fürdő és Welnessház Szerencs. VÁTI prospektus, 2007. A szerencsi fürdő története, www.szerencsifurdo.hu Municipal public bath - Szerencs. The Knights Hospitallers were the first in the Middle Ages already to use in their infirmaries the water of the springs welling up in the town area. A primitive warm water bath was built in the early 1890’s only. The spring yielding the hottest water was adopted to feed a Turkish- and a tub bath. The nouveau-art style slender building was inaugurated in 1910. Once the spring feeding the bath ran dry in 1962, supply was provided from a drilled well of the public water works. In the 1970’s the bath was closed and abandoned in ruins for a long period of time. Reconstructed to high standards, the bath functions presently. ■ Öffentliches Stadtbad — Szerencs. Die Quellwässer der Stadt wurden zuerst im Mittelalter von den Rittern des Johanniterordens in ihrem Spital genutzt. Anfang der 1890er Jahre wurde ein primitives Thermalbad errichtet. An der Quelle mit dem wärmsten Wasser wurde später ein Dampf- und Wannenbad errichtet. Das im Jugendstil errichtete zierliche Gebäude des Bads wurde im Jahre 1910 fertig gestellt. 1962 hat die Quelle, die das Bad ernährte, versiegt, seitdem wird die Wasserversorgung des Bads durch den Bohrbrunnen der Wasserwerke sichergestellt. Das Bad wurde in den siebziger Jahren geschlossen und blieb es für lange Zeit, in baufälligem Zustand. Nach einer beispielhaften Instandsetzung funktioniert es seit Ende 2007 unter dem Namen Stadtbad und Wellnesshaus Szerencs. N. 21° 12'02" (21.20°) E: 48° 09'45" (48.16°) I 57
