Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)
Barlangfürdő – Miskolc-Tapolca
Tapolca 1950 előtti nevén Görömbölytapolca - Miskolc városrésze. Neve szláv eredetű, meleg vizű helyet jelent. A régészeti leletek szerint már az őskorban lakott hely volt Tapolca, ám az írott források jóval későbbre teszik a kezdeteket. A tapolcai apátság „vagyonfelmérésében” 1717-ben olvasható először a fürdő üzleti célokra történő hasznosításának terve, ugyanis Kollovich Zsigmond váci püspök, aki egyben tapolcai apát is volt, levélben hívja fel a vármegye figyelmét a fürdő állapotára, s rendbetételére. A püspök orvosokat és szakértőket hívat Kassáról, megbízva őket, hogy támasszák alá kutatásaikkal s tudatosítsák a fürdőhely, a víz, és a térség gyógyító jelentőségét, annál is inkább, mert a környék elmocsarasodása miatt kezdett elnéptelenedni a vidék. Sokáig azonban alig történt valami az ügy érdekében. 1837- ben Popovics Vazul lett az új apát, s az ő munkálkodása alatt jegyezték fel először, hogy „a kisszerű és silány tapolcai fürdőépületet jobb karba helyeztetett és több fürdőépületekkel szaporíttatott." A 19. században - amikor egyre inkább nekilendült a fürdőélet - Miskolc városa megvásárolta a munkácsi püspöktől a fürdő területét. Kezdetben elsősorban a városi vízmű vízbázisát kívánták biztosítani, de fontos szempontnak tartották, hogy a fürdő jóléti szerepét is kiaknázzák. Ekkoriban jött létre Pazár István (1875-1947) gépészmérnök vezetésével a Miskolci Vízmű. Az új fürdőpalota már a két világháború között épült meg. 1934-ben Miskolctapolcát hivatalosan is üdülőhellyé nyilvánították, s a minősítés hatására többszörösére nőtt az idelátogatók száma, ezért felgyorsították a fürdő korszerűsítési munkálatait. 1939-ben lebontották a régi fürdőépületet, s 1941. május 28-án megnyílt a Termálfürdő, mely az európai fürdők listáján egyből a harmadik helyre került. A miskolci főépítész. Szeghalmi Bálint tervei szerint megépült új fürdő megfelelő alapozását 212 cölöp leverése biztosította, amelyeket a sok méteres iszaprétegbe mélyítettek, betonkoszorúval fogtak össze és rögzítettek. A neves hidrogeológus, Pávai Vájná Ferenc (1886-1964) miskolci felkérésre négy barlangot vizsgált meg a területen. Valamennyiben kb. 1-1,5 méteres magasságban, hatalmas üregrendszerekben 28 °C-os vizet talált. Európában egyedülállónak bizonyult a fölfedezés, hiszen ilyen magas hőfokú víz karsztban máshol nincs. Megkezdték a részletes feltárást, és egy addig nem ismert, 150 1/s hozamú 31,5 °C-s melegvíz-forrásra leltek. 1959-ben kialakították a fürdőépület bal oldalán a belső termál-medencéket, így a fürdőzésre alkalmas vízterület három csarnokra bővült. 1967-70 között megszüntették a forrástérben való fürdőzés lehetőségét, s a források vizét elvezették, hogy egy száraz kürtőn át, zuhatagként jusson a víz a barlang csempézett fürdőmedencéjébe. Az 1970-es években megszűnt a barlangfürdő és a tavi fürdő egysége: az utóbbi helyére szabadtéri, betonkupolás medencét építettek, melyet egy vágaton keresztül összekötöttek a barlangi fürdőtérrel. Még a hetvenes évek elején a fürdő alapterületének növelése céljából további bővítés kezdődött, s a már meglévő barlangrendszertől nyugatra újabb tereket tártak fel. Ez volt a legnagyobb rekonstrukciós munka a fürdő történetében. 2002 júliusában a gyógyászati ellátás szempontjából országos kategóriába sorolták és hivatalosan is gyógyfürdővé nyilvánították a barlangfürdőt, nevét pedig Barlang- és Gyógyfürdőre változtatták. A fürdő fejlesztése még ma sem tekinthető lezártnak: a rendszert működtető MiVíz Zrt. komoly beruházással a korszerű wellness igényeknek megfelelő berendezésekkel és szolgáltatásokkal kívánja ellátni a fürdőt. Források: Bodonyi Csalui: Miskolc-Tapolca, Termál Barlangfürdő. Műszaki tervezés, 2003. 3. sz. Gyógyító vizeink A Miskolc-Tapolcai Barlangfürdő, w ww.boostcrlapok. hu Holló Csuha: A Miskolc-tapolcai termál barlangfürdő. www.mernok.hu/bazmmk Miskolctapolcai Barlangfürdő, www.furdoinfo.extra.hu Szlahóczky Pál: A Miskolc-Tapolcai Tavi- és Barlangfürdő vázlatos hidrogeológiai és geotechnikai ismertetése. Hidrológiai Tájékoztató, 2005. 1. sz. Cave pool - Miskolc-Tapolca. The origins of the bath reach back into the early years of the 18th century. Plans to use the water as an earning asset were recorded first in 1717 in the archives of the Tapolca Abbey. Bath houses have been enlarged and rebuilt repeatedly until Tapolca was officially declared a spa in 1934. Development and modernisation were thereafter focussed on the medicinal water. The thermal cave pool was opened in 1941, though it has acquired its present shape as a result of recent reconstruction and face-lifting work. The bath was declared “medicinal” in 2002. Höhlenbad - Miskolc-Tapolca. Der Ursprung des Bads kann auf Anfang des 18. Jahrhunderts gesetzt werden. In den Urkunden der Abtei Tapolca findet man die erste Erwähnung eines Plans für die geschäftliche Nutzung des Bades aus dem Jahr 1717. Bis 1934, als Tapolca offiziell zum Erholungsort erklärt wurde, fand das Badeleben in sog. Badehäusern statt. Im Mittelpunkt der Entwicklung stand das Heilwasser. Im Jahre 1941 wurde das Höhlenbad mit Thermalwasser eröffnet. Seine heute bekannte Form erhielt es im Laufe der in den 1970er beziehungsweise in den letzten Jahren durchgeführten Umbau- und Rekonstruktionsarbeiten. Seit 2002 wird es als Heilbad eingestuft. 153
