Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)
Szivattyútelep és zsilip – Nagyecsed
A középkori levelekben szereplő Euched, Eczied, Eczet, Etsed - a mai Nagyecsed volt az Ecsedi-láp névadója. A13. század első évtizedeiből származik az első olyan adat, amely lakott településként említi, de a régészeti leletek bizonysága szerint már az újkőkorban, illetve a bronzkorban is éltek itt emberek. A település jelentőségét történelmünk folyamán az ecsedi vár határozta meg. A Szatmári-síkság legalacsonyabban fekvő területén alakult ki az Ecsedi-síkláp. Keletkezésének ideje az újholocén korra tehető. A láp a Kraszna két oldalán elterülő ellipszishez hasonlítható. Eltérő adatok maradtak fenn a láp kiterjedéséről. 1880-ban 432 km2-es nagyságúnak mérték fel. Az ecsedi vár lerombolása (1711) után nem kellett többé ellenséges támadásoktól tartani, s ezzel a láp elvesztette addigi védelmi jelentőségét - s egyre nagyobb igény mutatkozott a hasznosítására. Az 1700-as évek második felében született a láp vízmentesítésére irányuló első kezdeményezés. 1778- tól 1784-ig Kocsord és Majtény között, 32 km hosszúságban megásták a Kraszna-mederrel párhuzamos Kraszna-csatomát. De még csaknem száz évnek kellett eltelnie, míg hozzáláttak az érdemi eredményeket hozó átalakítási munkához. Az 1888. évi nagy árvizek hatására került ismét napirendre a szabályozás terve. Nagykárolyban 1894. augusztus 9- én megalakult az Ecsedi-láp Lecsapoló és Szamos bal-parti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat. 1895-1900 között kiépítették a térség főcsatorna-hálózatát. A Társulat - gr. Karolyi Tibor (1843-1904) elnök és PÉCHY László (1860-1949) igazgató- főmérnök irányításával - a lápi belvizek elvezetésére 1 895-98 között megépítette a Lápi-csatomát. Nagyecsednél, a Kraszna töltésébe 2x2,5 m nyílású zsilipet építettek. A boltozott nyílású zsilip távét Nattland János szakaszmémök készítette, s ugyancsak ő felügyelte és ellenőrizte a kivitelezést. A zsilipet 1898. augusztus 28-án kezdtek építeni, és 1899. július I -én fejezték be a munkát. A budapesti Schlick Vasöntöde és Gépgyár által készített zsilip 105 éven keresztül teljesített szolgálatot. Korszerűsítése 2003-ban vált esedékessé: kicserélték a zsiliptáblát; a kibontott zsilipet a szivattyútelep udvarán ki is állították. 1914 csapadékos tavaszi hónapjaiban az elöntések miatt súlyos károk keletkeztek. A Társulat 1914. május 8-i közgyűlésén határozta el, hogy megépíti az ecsedi szivattyútelepet, melynek azt a feladatot szánták, hogy a nagyecsedi zsilip zárva tartása mellett - a Keleti főcsatorna felgyülemlett vizeit a lápról Nagyecsednél a Krasznába emeljék. PÉCHY László javaslatára a közgyűlés ahhoz is hozzájárult, hogy „a gépészeti berendezés és a szivattyútelep oly módon és mértékkel léte- síttessék, hogy az előállított elektromos áram a mezőgazdaság céljaira is felhasználható legyen”. A szivattyútelep 257 km2 kiterjedésű vízgyűjtő területről érkező vizek átemelésére létesült 7 m3/s teljesítőképességgel. Tömör téglafalból épült, melyre szegmensíves acélrácsos tartót szereltek: ezen helyezkedik el a faburkolatos, Stephen-rendszerü fedélszék. Hosszúsága 40,5 m, szélessége a kapcsolóháznál 24,5 m, belmagassága az eredeti terv szerint 8 méter. A Hazai Gépgyár Rt. 2 db Steinmüller szabadalmi rendszerű vándorrostélyos (láncrostély) túlhevítős kazánt épített be. A kazán két, külső pozitív kútból működtetett, eredeti USA gyártmányú, 1895-1900 között készített Worthington tápszivattyú segítségével nyerte a vizet. A szivattyútelepet 1926-27-ben átépítették és a villanytelepi funkcióval is kibővítették, majd 1943-tól egy 5,4 m-Vs-os kapacitású elektromos szivattyúteleppel bővítették. Az 1988-ban ipartörténeti emlékké nyilvánított telep ma is működőképes. 1994-ben - a Társulat megalakulásának századik évfordulóján-a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Péchy Lászlóról nevezte el a szivattyútelepet. A névadó látta el 1895-től 37 éven át a Társulat igazgató-főmérnöki teendőit. Ebből az alkalomból az épület falán dombormüvet helyeztek el. Források: Diczházy Mariann: Nagyecsed szivattyútelep. Tájak-Ko- rok-Múzeumok kiskönyvtár 343. 1989. Péchy László: Az Ecsedi-láp szabályozásának története Trianonig (1784-1923). Fábián Sándor (szerk.): Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegyék (1924-1938). Bp„ 1939. The gated sluice and lift station - Nagyecsed. The sluice with two 2.5 m wide gates in the right-hand levee of the Kraszna River was built in 1898-99 by the Ecsed Marshes Association. Building the lift station with 7 m3/s capacity steam-powered pumps was resolved by the association assembly in 1914 for the purpose of raising the accumulated surface runoff into the river even with the sluice gates closed. As of 1926-27 the station had generated also electric power for several years and was enlarged in 1943 by the addition of 5.4 m3/s capacity electric pumps. The steam-driven plant-still in good working order - was declared a technical monument in 1987. ■ Pumpenanlage und Schleuse Nagyecsed. Die mit 2 x 2,5 m großen Öffnungen gebaute Schleuse wurde in den Jahren 1898-99 in der Böschung des Rechtsufers der Kraszna vom Verein Ecsed- Moor errichtet. Der Bau der mit Dampf betriebenen Pumpenanlage mit einer Leistung vom 7 m3/s wurde bei der Hauptversammlung des Vereins im Jahre 1914 beschlossen, um das angefallene Oberflächenwasser ohne Öffnung der Schleuse vom Moor in die Kraszna überheben zu können. Die Pumpenanlage hat seit 1926-27 mehrere Jahre lang auch als Stromerzeugungsanlage funktioniert. Ab 1943 wurde sie um eine elektrische Pumpenanlage mit einer Kapazität von 5,4 m3/s erweitert. Die mit Dampf betriebene Anlage steht seit 1987 unter Denkmalschutz, ist jedoch auch heute noch funktionsfähig. 121
