Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)

Hévízi-tó

A 4,44 hektár kiterjedésű Hévízi-tó Európa legna­gyobb gyógyító erejű melegvizes tava, amely ovális alakú és a partját 50 hektár területű véderdő övezi. Különlegessége, hogy melegvízű karsztvízforrás táp­lálja, amelynek vize a Kokonyi karsztból származik. Páratlan természeti kép - a park közepén csil­logó víz, a felszínét borító páraréteg és a tó-ban mindenütt föllelhető indiai vörös tündérrózsa - fo­gadja az odalátogatót, akiben a tó köré telepített lombhullató mocsárciprus-fasorok összetéveszthe­tetlen látványként rögzülnek. A Hévízi-tó vize mintegy 20-22 ezer évvel ezelőtt, a Balaton kialakulásával egy időben tört fel mai helyén. A tó túlfolyó vize kezdetben közvetle­nül a Balatonba ömlött, jelenleg a Kis-Balaton Víz­védelmi Rendszeren (amelyet külön is bemuta­tunk) keresztül jut a Balatonba. Az egykori tóme­derben - az ott élő buja növényzet elhalt réseiből - tőzegláp keletkezett. A Hévízi-tó hőmérséklete a föld mélyéből előtörő hideg és meleg forrásvizek keveredésének arányában alakul. Mindmáig ez a kevert meleg víz táplálja a tavat, hőmérséklete - az évszaktól függően - 24-38 °C. A tóban többnyire mindenhol közel azo­nos hőmérséklet uralkodik, mert a víz felszínét elzá­ró, 1,5-2 méter széles páraréteg megakadályozza a lehűlést, de a többirányú vízáramlás és az 50 hektá­ros véderdő is a hőmérséklet-különbség kiegyen­lítődését segíti. A Hévízi-tó nem „állóvíz” abban az értelemben, hogy a tavat tápláló forrás állandóan mozgásban tartja a mélyből feltörő vizet, mely lassú körforgás­sal gyűrűzik a partok felé. Ugyanakkor a víz és a levegő közötti hőmérséklet-különbség következté­ben a felszínen kissé lehűl a víz, és nagyobb fajsú­lyánál fogva ismét lefelé áramlik. Mindeközben a tó egész víztömege hengeres mozgással, lassan jobbra forog. Ez a kettős vízmozgás szabályozza a tó hőmérsékletét, egyúttal lehetővé teszi a hatóanyag­ok egyenletes eloszlását. Az állandó ritmusú víz­áramlás jótékonyan hat a fürdőzők szervezetére is, mert fölér egy enyhe masszázzsal. A tó pontos mélységét búvárok segítségével pró­bálták megállapítani, 1908 óta többször is, de csak 1953-ban sikerült először a kísérleti mérés. A forrás egy 38,5 métermélységü, függőleges homokkőfái al­jában van. Tudományos búvárkutatásokat 1972-től végeztek, miután Plózer István vezetésével hozzá­láttak a forrás bejáratát eltömő, nagy mennyiségű tör­melék eltávolításához és a Hévízi-tó forráskráter-bar- langjának feltárásához. A búvárok feltáró munkái 1977-ben egy időre megszakadtak, miután Plózer István, a feltárás vezetője és társa, Páli Ferenc egy merülés alkalmával életüket vesztették. A tó vízhozama - az 1970-es évektől, a Bakony­ban folyó bauxit-kitermeléssel együtt járó karsztvíz­kiemelés következtében rohamosan csökkent: a 80-as évek végén már a korábbi percenkénti mint­egy 30 ezer literrel szemben a 18 ezer litert sem érte cl. A Minisztertanács a tó megmentése érdekében 1989. április 20-án elrendelte a bauxitbányák be­zárását. Ezt követően növekedni kezdett a vízho­zam, jelenleg már elérte a percenkénti 24 ezer litert és lassan tovább növekszik. Noha már a 18. századi tudósok megpróbálták azonosítani a tóvíz alkotóelemeit, csak az 1950-es években sikerült pontosan megállapítani a gyógy­víz összetételét. A víz egyedi jellegzetességének tekinthető biológiai aktivitás a szerves vegyületck jelenlétének köszönhető. 2003 januárjában a Hévízi-tó is felkerült a Világ- örökség Magyar Nemzeti Bizottság ajánlási listájára. A fürdőhely története a történelem előtti korok­ba nyúlik vissza; a víz gyógyító hatását már a ró­maiak is ismerték. 1965-ben országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították. Az 1970-es évek közepétől 1985-ig teljesen felújították de az oszt­rák vörösfenyőből készült építmény 1986. március 3-án leégett. 1989 szeptemberében készült el az új­jáépült fürdőház. A tó kezelője a Szent András Állami Reumato­lógiai és Rehabilitációs Kórház. Forrás: www.hu.wikipcdia.org Lake Hévíz. With 4.44 hectares surface area it is the largest thermal lake with medicinal properties in Europe. A special feature allegedly contribut­ing to the healing power is the peat lake bottom. The spring feeding the lake has erupted at this site some 20 - 22 thousand years ago from a 38.5 m deep crater. The lake water is a blend of hot and cold springs. The history of the spa extends back to prehistoric times, the Romans having already been aware of the medicinal effects. The lake was declared a spa of national significance in 1965, the surroundings a nature conservation area in 1993. The timber bath­house building on piles fell victim of a fire in the 3rd of March, 1986 and was restored by 1989. ■ Der Hévíz-See mit seiner Fläche von 4,44 Hektar ist der größte Warmwassersee mit Heil­kraft Europas. Er ist ein besonderes Gebilde - ein Quellsee mit Torfbett. Das Wasser des Hévíz-Sees quoll etwa vor 20-22 tausend Jah­ren an der derzeitigen Stelle hervor. Der See ist das Ergebnis der Mischung von kalten und warmen Quellen. Die Quellhöhlentiefe beträgt 38.5 m. Die Geschichte des Badeorts geht auf die prähistorischen Zeiten zurück, die Heilwir­kung des Wassers war wahrscheinlich bereits den Römern bekannt. Im Jahre 1965 wurde der See zu einem Kurort von Landesbedeu­tung erklärt. Seit 1993 ist er ein Naturschutz­gebiet. Das restaurierte Zentralgebäude ist am 3. März 1986 abgebrannt und wurde 1989 wie­der aufgebaut. N: 17” 11'34" (17.19°) E: 46” 47' 12" (46.79”) 109

Next

/
Thumbnails
Contents