Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)
Vízmű Történeti Múzeum – Szombathely
Szombathely ókori elődvárosa, Savaria saját vízvezeték- és csatornahálózattal rendelkezett. A régészeti feltárások arra utalnak, hogy a rómaiak a Kőszegi-hegység forrásainak vizét - a 135 méteres szintkülönbséget kihasználva - 26-28 km hosszú, fold alatti agyagvezetéken, illetve falazott csatornákon (az ún. aquaeductus-okon) szállították Savaria polgárainak. (Ezt a vízi történeti emléket külön is bemutatjuk.) A víz nemcsak a középületekbe jutott el, hanem a városi fürdőbe, a közutakra és a lakóházakba is. Ezt bizonyítja, hogy eddig valamennyi feltárt savariai épületnél megtalálták a csatornalefolyót, aminek csak vezetékes víz esetében lehetett funkciója. Szombathely vízvezetéke a 16. század óta ismert. A neves vallon botanikus, Carolus Clusius írt róla először 1585-ben, az 1950-es években pedig valóságosan is feltérképezték. Az ókori belváros központjából is ismerünk szennyvízcsatornát. A Fő téri OTP épületének alagsori római kori bemutató- helye az üvegpadlón keresztül szemlélhető. A 19. század végén két polgánnester, Szabó Ernő és Éhen Gyula kezdeményezésére láttak hozzá a városi közművek fejlesztéséhez. Az akkor mintegy 16 ezer lakosú város napi 1700 m3 kapacitású vízvezetékének és általános csatornázásának tervét Farkass Kálmán kir. főmérnök, a Földmívelésügyi Minisztérium közegészségügyi mérnöki osztályának főnöke készítette el. A megvalósításban Zarka Elemér és Rékai Frigyes mérnökök működtek közre. A vízi közmüvek kivitelezésére WÜNSCH Róbert mérnök vállalkozott 1891-1898 között, a gépészeti berendezéseket a budapesti Szivattyú és Gépgyár szállította. A vízmű bázisát a duzzasztott Perint patak kavicsteraszába mélyített galériás vízkitermelés jelentette. A megépült műtárgyak egyikének, a Szent István park mögötti dombon található, 500 m3-es víztoronynak a homlokán márványtábla őrzi az alkotók nevét. A víztoronyban lévő tartályt hengerelt kovácsoltvas lemezekből szegecselték össze és gyűrűs övvel fogták körül. Fontos létesítmény a Brenner parkban 1929-ben épült, 800 m3-es vasbeton víztorony is, amelyet Enyedi Béla tervei alapján építettek a megnövekedett vízigények kielégítésére. Ma már egyik műtárgy sem üzemel, „csak” létezik, s várja, hogyan döntenek további sorsáról az illetékesek. Az 1908-as tífuszjárvány idején a város vezetői tévesen azt hitték, hogy a vezetékes ivóvíz okozta a ragályt, s biztonsági okokból 26 csőkutat fúrattak a Perint patak jobb oldalán. Ekkortól - egészen a hetvenes évek közepéig - ezek jelentették a szolgáltatott ivóvíz bázisát, 1976-tól pedig - Északi Vízműként - a távfűtés, valamint a strandfürdő és uszoda ellátásában játszanak szerepet. A második világháború után a szombathelyi vízmű látta el vízzel az egész megyét. Az 1960-as évektől kezdődően - a környező települések kútjainak, víz- és csatornahálózatának kiépítése következtében - 1992-re a megye valamennyi településén megvalósult a teljes körű ivóvíz-szolgáltatás. 1996. október l-jén a Vas Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat részvénytársasággá alakult, tulajdonosai Vas megye 167 településének önkormányzatai, és a Vas Megyei Önkormányzat lettek. A VASI VÍZ Zrt. által fenntartott Vízmű Történeti Múzeum is városi vízműként épült 1898-ban, s ez lett az első központja Szombathely vezetékes vízszolgáltatásának. Ma már nem az, de az Északi Vízmű épületében hallható gépzaj nem mesterséges, az ipari vizet ma is innen továbbítják. A falakon elhelyezett tablók, fényképek, tervrajzok, műszaki eszközök, az eredetiben felállított régi kút- szerkezetek bepillantást engednek a 110 éves vízmű történetének részleteibe. Az egyik kis szobában a több mint hét évtizeddel korábbi telepvezetői iroda minden kelléke megtalálható. Külön érdekessége az itteni múzeumnak, hogy bejárható az a kb. 1 km-es, tojás szelvényű szervízalagút, amely átvezet a Perint patak alatt, s az épülettől az Oladi lakótelepig húzódik. Források: www.users.cwi.hu/romaikor www.vasiviz.hu/index Museum of water works history in Szombathely. The museum was opened to the public in 1998, in the 110 years old building of the northern pumping station of the Vas County Water Works (VASIVIZ) Pic. Separate water distribution and sewer networks existed in the Roman Town Savaria at the same site. Piped water in Szombathely is mentioned first in 16th century documents. The visitors are offered an over-view of the art of water supply from Roman times to modern service with the help of exhibits including contemporary technical equipment, ancient well devices rebuilt from original parts, charts, photographs and construction drawings. Historisches Museum für Wasserwerke, Szombathely - Das im 110 Jahre alten Gebäude des Nördlichen Maschinenhauses der VASIVÍZ Zrt. untergebrachte Museum kann seit 1998 besichtigt werden. Savaria, die Vorgängerstadt von Szombathely zur Römerzeit hat über ein eigenes Wasserleitungs- und Kanalnetz verfügt. Die Wasserleitung von Szombathely ist seit dem 16. Jahrhundert bekannt. Im Museum werden mit Hilfe alter technischer Instrumente, im Original ausgestellten alter Brunnenkonstruktionen beziehungsweise Tafeln, Fotos und Planzeichnungen authentische Informationen über die Wasserversorgung von der Römerzeit bis heute vermittelt. 48. 107
