Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)
Savaria vízvezetéke – Bucsu
Az ókori Savariát (a mai Szombathely római kori elődjét) mai ismereteink szerint Claudius császár uralkodása alatt (Kr. u. 41-54 között) alapították. A rómaiak városi kultúrájának egyik legfontosabb pillére a vízvezetékek (az aquaeductus-ok) megépítése és üzemeltetése volt. A nyugat-pannóniai település vízellátását a Kőszeg-Rohonci hegyek forrásvizeinek összegyűjtésével és elvezetésével igyekeztek megoldani. Egy-egy vízvezeték tervezése és megépítése azonban alapos szaktudást és fejlett mérés- technikát követelt, mert a nyitott vagy zárt vezetékek helyes lejtésének kialakítása, továbbá a bennük szállított víz mennyiségének kiszámítása nélkülözhetetlen alapadat a vezetékek méreteinek és nyomvonalának tervezésekor. Végső soron a földrajzi viszonyok határozták meg a forrásfoglalás és az ellátandó település között épített csatorna lehetséges megoldásait. Ennek megfelelően magasvezetésű, vagy éppen földben vezetett aquaeductus-ok egyaránt megfelelhettek a célnak. A savariai vízvezeték kiinduló pontja a Kőszegihegységhez tartozó bozsoki völgy. A vezeték gyűjtőcsatornáit Bozsok település vízrendezése idején, az 1970-es években, többször is megtalálták. De nem ez volt az első jele annak, hogy a vidék római kori vízvezetéket rejt a föld alatt. Korabinszky Mátyás 1786-ban megjelent lexikonjában a rohonci vár leírásánál megemlíti, hogy a római időkben a várból csatorna húzódott Szombathelyig, amelyen át a bort vezették oda. Ez a vélekedés azon a tapasztalati tényen alapult, hogy csatorna vízzáró rétegének - az oltatlan mésszel kevert téglapornak - rózsaszínes árnyalata volt. Az 1930-as években Torony község határában akadtak vezetékre, melynek osztrák nyomait 72 ponton azonosították; az 1950-es években pedig Türr Ervin írta le a magyarországi szakasz általa megtalált maradványait. A vízvezeték egyes darabjait nem egy esetben a környéken élő nép is kiszedegette a földből - építési céllal. Egyéb régészeti feltárások valószínűsítik, hogy a 26-28 km hosszúságú földalatti vezeték a Bozsok- Rohonc-Bucsu-Dozmat-Torony-Sé-Olad-Szombathely útvonalon, 135 méteres szintkülönbség „segítségével” juttatta el a vizet a városba. A fővezetékhez több mellékág is csatlakozott. A vízvezeték legtöbbször egy fordított U alakú, falazott, belülről rózsaszínű vízzáró anyaggal burkolt kőcsatorna, mely az osztrák oldalról a Rohonc-Bozsok Búcsú-i út nyugati oldalán lépi át a határt, s az út mentén halad. Búcsú határában az Ilon Gábor vezette régészeti ásatás során 2003-ban kb. 200 m hosszúságban sikerült feltárni a vízvezeték főgerincének egy szakaszát az egykori szombathely-pinkafői vasút búcsúi állomása közelében. A habarcsba rakott 40 cm széles oldalfalak 90 cm magas és 72 cm széles, boltozott csatomabelsőt fognak közre. Ez a megoldás a számítások szerint másodpercenként több mint 1800 liter víz elvezetését tette lehetővé. A csatorna víz- szállítása alapján - ha Savaria lakosságát 8-10 ezer főre becsüljük - vízbő időszakban a napi adag fejenként akár 1500 liter is lehetett. A vízelosztó épület helye Savariában a mai Bagolyvár közelében volt, ahol az 1920-as évek végén olyan széles alagutat találtak, hogy két szekér kényelmesen elfért benne egymás mellett. A Szabó Gábor építész által tervezett búcsúi bemutatóhely 2005 őszén készült el. A vasútállomásból kialakított közlekedéstörténeti emlékhely szomszédságában, a 89-es országos főút mellett lejáró lépcsőt építettek a megnyitott, de részben visszaboltozott vezetékdarabhoz és magyarázó táblát is elhelyeztek. Források: Anderkó Krisztián összeállítása a helyszíni ismertető táblán. www.savariamuseum.hu Water ducts in ancient Savaria - Bucsu. In the outskirts of the small village Bucsu archaeologists have discovered and in 2005 made accessible to the public a short section of the 26 - 28 km long underground water distribution network of ancient Savaria (present Szombathely Town). The network dates back to the era of the Roman Emperor Claudius (41 -54 A.D.). The 90 cm high and 72 cm wide ducts were built with 40 cm thick sidewalls of mortar-bonded masonry and a vaulted crown. Explorations confirmed the assumption that water was conveyed to the town under a differential head of 135 m. Wasserleitung von Savaria - Bucsu. In der Umgebung der kleinen Gemeinde Bucsu, neben der einstigen Eisenbahnstation haben die Archäologen einen kürzeren Abschnitt der etwa 26-28 km langen ehemaligen unterirdischen Wasserleitung von Szombathely (im Altertum: Savaria) erschlossen, der seit 2005 besichtigt werden kann. Die in Mörtel gelegten 40 cm starken Seitenwände ummanteln ein 90 cm hohes und 72 cm breites Kanalinnere. Das System stammt aus den Herrscherjahren von Kaiser Claudius (41-54 n. Chr.). Die archäologischen Funde lassen vermuten, dass das Wasser mit Hilfe des Höhenunterschieds von 135 m in die Stadt weitergeleitet wurde. 47. 105
