Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)
Tettye-forrás, Forrásház – Pécs
Pécs városának egyik legfestőibb tája a Tettye környéke, mely a 15. században, indult látványos fejlődésnek, elsősorban az itt fakadó Tcttyc-patak bővizű forrásának köszönhetően. „Malomszeg”-nek is nevezték ezt a területet, mely fontos iparnegyede volt a városnak, mivel itt húzódtak sorban a korabeli gabonaőrlő-, lőpor-, papírmalmok, valamint a tímárok és tabakosok malmai. A Tettye-forrást, a Mecsek egyik legismertebb és legjelentősebb karsztforrását a Misina-Tubes vonulatot magába foglaló, mintegy 10 km2-es vízgyűjtőn beszivárgó csapadékvíz táplálja. Maximális vízhozama 70 ezer m3, a minimum 500 m3, az átlagos hozam 4 ezer m3 naponta. Évszázadon át naponta több ezer köbméter karsztvíz folyt el a Tettye-patak medrében, ezért a szakértők erre a forrásra alapozták az új nyomóvezetékes vízellátás bázisát. A vízellátás tervezésekor télen 60 1/fő, míg nyáron 90 1/fő mennyiségben állapították meg a napi várható vízfogyasztást. 1886-ban Aidinger János, Pécs szabad királyi város polgánncstere pályázatot íratott ki a Tettye forrásfoglalására. Zellerin Mátyás 1889-ben készített terve alapján 1892-ben elkészült a Tettye forrásfoglalás. Ez adta a vizet Pécs város első közcélú vízmüvének, amelyet 1892. szeptember 13-án, Ferenc József császár jelenlétében, ünnepélyes külsőségek közepette avattak fel. A Tettye-forrás karsztvizének hasznosítása történelmi jelentőségű eseménye volt a városnak. A rendszer létesítése idején kb. 35 ezer ember élt Pécsett. Elsősorban a sűrűn lakott területrészek és a központi városmag ellátását kívánták biztosítani a forrás foglalásával. A Tettye téren megépített 1000 m3 térfogatú „felső víztartó"-ba érkezett a forrás vize, amelyet déli irányban vezettek a városközpont felé. A hasznosításra váró víz természetes gravitáció útján, szivattyú használata nélkül jutott be a hálózatba, hiszen az akkori város egésze a forrás fakadási szintje alatt terült el. A kiépült vízvezetékrendszer teljes hossza mintegy 39,3 km volt. A nyomóvezetékcs vízellátás kialakításával gyorsan átformálódott az addigi tettyei ipari negyed. Néhány év alatt - a korábbi állandó vízellátás hiányában - szinte teljes mértékben eltűntek a malmok a Tettye-völgyből, hiszen csak a forrás eseti túlfolyásából kaphattak vizet. A vízvezető rendszer kialakításával egyidejűleg építették fel a ma is látható Forrásházat. A Forrásház nyolcszögletű belső terének egyik oldalán található a bejárat, a többi hét oldalát különböző növényornamentikájú kerámiaburkolat ékesíti. A régi krónikák több forrásról is említést tettek: a leírások szerint az Ó-forrás, a Püspökmalmi- és a Kniffer-forrás vízhozama is jelentős volt. Napjainkban ezeknek már nyoma sincs, mert a Tettye-forrás fokozottabb hasznosításai következtében elapadtak. A későbbikben az ingadozó forráshozam és az egyre növekvő ivóvíz-hálózati fogyasztók száma miatt vízhiányos időszakok következtek. 1937-ben a mai Tettye étterem északkeleti oldalán Pécs város Pálffy Móricz 1935. évi terve alapján - karszt- aknát készíttetett, a hozzá tartozó mintegy 800 méter hosszú, kis szerelvényű vágattal, hogy a forrástól független eredetű vízkészletet tárjanak fel. Találtak ugyan vizet, de olyan kis mennyiségben, ami nem igazolta a költséges munkálatokat. Az akna és vágatok készítését követő háborús időszakban nem tudták folytatni a munkálatokat. A sorozatos vízhiányok miatt a vízmű vezetősége 1952-ben úgy döntött, hogy saját költségére folytatja a vízfeltárási munkákat. A 25 db 35 mm átmérőjű ferde, lefelé tartó fúrás mindegyike hozott karsztvizet, a későbbi mérések szerint napi 600-1300 m3 mennyiségben. A Tettye-vízbázis eredeti létesítményei csaknem 90 éven át üzemeltek, s csak az 1970-es évek végén vált szükségessé a rekonstrukciójuk. Források: A DÉDUKÖVIZIG adatai, Pécs, 2008. www.hu.wikipedia.org www.pvzrt.hu Tettye Spring, Spring shed - Pécs. Tettye, the best known and most important one of the number of springs, which emerge from the karstified limestone of the Mecsek Mountain, has driven watermills in the 15th century already. The spring was developed in 1892 for the first public water works of Pécs Town to supply a population of 35 thousand. No pumps were needed; the water entered the 39 km long distribution network by gravity. Ties manufactured by the famous Zsolnay kiln were used as a decorative lining on the interior wall of the still existing octagonal spring shed. The original water works structures persisted in good working condition. ■ Tettye-Quelle, Quellhaus, das erste Wasserwerk von Pécs. Die Tettye-Quelle ist eine der bekanntesten und bedeutendsten Karstquellen des Mecsek Gebirges. Ab dem 15. Jahrhundert diente sie dem Antrieb zahlreicher Wassermühlen. Die Neubesetzung der Quelle ist im Jahre 1892 erfolgt, sie lieferte das Wasser für das erste öffentliche betriebene Wasserwerk der Stadt Pécs und diente somit der Wasserversorgung von 35.000 Menschen. Das Wasser gelangte auf dem Wege natürlicher Gravitation, ohne die Benutzung einer Pumpe in das 39 km lange Netz. Es wurde das auch heute zu besichtigende Quellhaus erbaut, dessen achteckiger Innenraum mit einer von der weltberühmte Zsolnay-Fabrik hergestellten Keramik-Verkleidung verziert wurde. Die ursprünglichen Anlagen der Tettye-Wasserbasis waren fast 90 Jahre lang im Betrieb, und erst Ende der 1970er Jahre kam es zu einer Rekonstruktion. 10I
