Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)
Dunai partfal – Mohács
A folyó torkolatától 1447 km távolságra fekvő, 20 ezer lakosú Mohács Magyarország legdélebbi Du- na-parti városa. A folyó vízgyűjtő területe itt 209 ezer km2, a középvízhozama másodpercenként 2260 m\ A Duna útja Bajánál két ágra szakad. A szélesebb Duna-ág délnyugati irányt vesz, majd derékszögben délkeletre fordul. A keskenyebb dél felé folytatja útját. A két ág a horvát-szerb határon találkozik ismét. Ahol a szélesebb, az „öreg” Duna elfordul, ott fekszik Mohács. A város területének nagyobbik része a jobb parton terül el, itt él a lakosság 90 százaléka. A bal parti városrész Újmohács. Mohács nevét a források először 1093-ban említik, amikor Szent László király a pécsi püspöknek adományozta a területet. A 15. században már 800 lelket számlált a mezőváros, amelyet palánkkal erősítettek meg. 1526. augusztus 29-én a várostól délre vívott történelmi jelentőségű csatában a magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett a hatalmas túlerőben lévő törökök ellen. Az elmúlt évtizedekben azonosították teljes bizonyossággal a mohácsi csata helyszínét. 1975-ben találtak rá az első tömegsírokra, egy esztendő múlva pedig, a 450. évfordulón létrehozták a Mohácsi Történelmi Emlékhelyet, ahol 120 jelképes kopjafa vagy sírjel állít emléket az elesetteknek. Mohácstól északra, az 56- os út és a Csele-patak kereszteződésénél áll a II. Lajos- emlékmü, mely a mohácsi csatából menekülő király halálának hagyomány szerinti helyét jelzi. A török megszállás éveiben, illetve a 18. században érkeztek a városba a szerb, sokác és német betelepülők. Az évente megrendezett busójárást, a mohácsi sokácok ismert népszokását a tavaszi napfordulót követő első holdtöltéhez időzítik. A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenysé- get varázsló ünnepek családjába tartozik. Mohácson a töröküzés legendájával is magyarázzák a hagyomány eredetét. A mondának aligha van történeti alapja. A várost és Újmohácsot óránként közlekedő kompjárat köti össze. Itt van az EU egyetlen folyami határkikötője; 2007-ben adtak át rendeltetésének. A Duna jobb partjának védelmét - 19,865 km magyar és 6,750 km horvát területen - a mohácsi ár- vízvédelmi vonal biztosítja; ennek része 1515 méter hosszon a Mohács belterületét védő árvízvédelmi partfal. A védelmi szakasz töltésének fejlesztése az 1965. évi nagy dunai árvíz után, a helyreállítással kezdődött meg és 1973-ban fejeződött be. Ennek keretében Mohács belterületén új nyomvonalon, 424 méter hosszú szakaszon, résfalas technológiával új árvízvédelmi fal létesült. A városrész beépítettsége miatt nem alkalmazhatták ezt a technológiát a városi partfal teljes hosszában, s részben ezért halasztották későbbre partfal teljes rekonstrukcióját, melyet végül 1989-1992 között végeztek cl. A síkalapozású talpas vasbeton támfal tervezésének és kivitelezésének munkáit a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság látta el (tervező: Szentesi Flóriánná, építésvezető: Csordás István, műszaki ellenőr: SzomolAnyi Tibor). A munkálatok során 6.900 m3 betont építettek be a létesítményekbe. A mohácsi komplejáró ideiglenes elzárását is átalakították. Az ár- vízvédelmi fal esztétikus megjelenésével, alsó és a felső sétányaival harmonikusan illeszkedik a városképhez. A rekonstrukció befejezését követően díszítőelemek és világító testek elhelyezéséről is gondoskodott a városvezetés - mintaszerű példáját nyújtva a vízkár-elhárító és városvédő szakemberek együttműködésének. Az OVF és az MUT 1993-ban az Ybl építészeti nívódíj mintájára - vízügyi építészeti kitüntetést alapított, amelyet a neves vízépítő mérnökről, Lampl Hugóról (1883-1976) neveztek el. A díjjal minden évben olyan, Magyarországon megvalósított vízi létesítményt jutalmaznak, amely tervezési, kivitelezési, technológiai, tájesztétikai és környezetvédelmi szempontból kimagasló színvonalú. A mohácsi partfal alkotóinak 1994-ban ítélték oda a Lampl Hugó-díjat. Források: Keserű Sándor-Tiiskcs Tibor: Mohács. Pécs, 1986. Töry Kálmán: A Duna és szabályozása. Bp.. 1952. Danube flood-wall - Mohács. The town with a population of 20 thousand is situated at the southern border where the Danube leaves Hungary at 1447 kilometres upstream of the estuary. Here is the only river border port in the EU. The field to the south of the town is the site of the historical battle of the 29th of August, 1526, in which the Hungarian forces heavily outnumbered by the advancing Turks suffered a disastrous defeat. The floodwall built in 1989-1992 protects downtown Mohács against Danube floods. The structure fitted aesthetically into the townscape is an outstanding example of co-operation between water- and conservation engineers. ■ Donauuferwand - Mohács. Die Stadt mit 20 tausend Einwohnern ist die am Donauufer liegende südlichste Gemeinde Ungarns, sie liegt 1.147 km von der Mündung des Flusses entfernt. Hier befindet sich der einzige Fluss-Grenzhafen der Europäischen Union. Südlich von der Stadt fand am 29. August 1526 die Schlacht von historischer Bedeutung statt, in der das ungarische Heer eine vernichtende Niederlage von den in riesiger Übermacht gewesenen Türken erlitt. Eine der Hauptsehenswürdigkeiten der Stadt ist der jährlich veranstaltete Buschogang. Das Innengebiet von Mohács wird durch die zwischen 1989-1992 errichtete Uferwand vor den Überschwemmungen der Donau geschützt. Das 1.515 m lange, sich in das Stadtbild fügende ästhetische Werk ist ein Musterbeispiel für die Kooperation der die Wasserschäden abwehrenden und die Stadt beschützenden Fachleute. 99
